Fűt-fát ígért a kampányban, de valóban környezetbarátabb és zöldebb lesz Budapest Karácsony Gergely alatt?

Környezetbarátabb, zöldebb, élhetőbb Budapestet ígért kampányában az ellenzéki színekben induló Karácsony Gergely, a főváros október 13-án megválasztott polgármestere, aki csütörtökön egyből biciklivel érkezett új munkahelyére.

De alig kerekezett be Karácsony a városházára, és még meg sem kezdte első, pénteki munkanapját, máris kétségek merültek fel arról, hogy vajon képes lesz-e betartani az élhetőbb, zöldebb Budapestre vonatkozó kampányígéreteit. Az autóforgalom mérséklését és elvben a levegőminőség javítását célzó dugódíj bevezetése például már elődjei, Demszky Gábor és Tarlós István alatt is többször felmerült, és bár Karácsony programjában is szerepelt, sőt az új főpolgármester az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt nyilatkozta, hogy „előbb-utóbb mindenképp szükséges lesz", nagyon úgy tűnik, hogy a fideszes többségű parlament könnyedén megakadályozhatja a dugódíj bevezetését, Karácsony pedig a 444 elemzése szerint szerint kihátrálni látszik a politikailag kifejezetten kényes intézkedés bevezetése mögül. 

Karácsony Gergely megérkezik hivatalába 2019. október 17-énFotó: Kovács Tamás/MTI/MTVA

Már Karácsony hivatalba lépése előtt veszélybe került egy másik fontos ígéret is, nevezetesen a Liget Budapest program beruházásainak leállítása. Az új főpolgármester kedden az Indexnek azt mondta: stratégiai cél, hogy a Városligetben zajló állami építkezéseket leállítsák.  A Hvg azonban megkereste az építkezést bonyolító Városliget Zrt.-t, és a cég közölte: minden a Városligetbe tervezett épület rendelkezik építési engedéllyel, és „a tisztán állami forrásból megvalósuló kulturális és rekreációs fejlesztések tekintetében a Fővárosnak mostanra nincs joghatósága".

Az alábbiakban összeszedtük Karácsony azon terveit és ígéreteit, amelyek az életminőség, a zöld környezet, a levegő tisztasága és a közlekedés javítására irányulnak Budapesten, és folyamatosan követjük majd, mit sikerül megvalósítani a kampányígéretek közül. 

A fővárosi egészségügyi ellátás reformja

„Az én városomban nem épül addig új stadion, amíg nincs minden kerületben CT!” – mondta Budapest új főpolgármestere kampánynyitó beszédében a Szabadság téren, idén augusztus 31-én. Budapest-programjában a fővárosi egészségügyi ellátásra vonatkozó terveiben a továbbiakat ígérte még:

  • csoportpraxisok és új egészségházak létrehozásával csökkentik a háziorvoshiányt; 
  • az egészségházakban a labor- és szűrővizsgálatok mellett olyan szolgáltatások is elérhetők lesznek, mint a gyógytorna vagy a logopédia, a fenntarthatóságot fizetős szolgáltatásokkal is biztosítják;
  • minden fővárosi azonos eséllyel, azonos színvonalú egészségügyi szolgáltatásokhoz jut majd.

Megfizethető lakhatás 

„Olyan várost szeretnénk, ahol nem stadionok épülnek, hanem bérlakások!” – hangsúlyozta A Város  Mindenkié civil szervezet által október 6-ra szervezett 9. lakásmeneten. A fővárosiak lakhatási nehézségeit az alábbiakkal segítené még megoldani: 

  • bérlakás-építési program és közösségi célú nonprofit lakásépítés támogatása a fővárosban;
  • a lakások bérleti díjának jelentős mérséklését célzó, például a rövid távú lakáskiadást szigorító intézkedések;
  • lakhatási célú kollégiumok létesítése és támogatása;
  • a panelprogram újraindítása.

A szociális háló kiterjesztése 

„Abban vagyok partner, hogy fölszámoljuk Budapesten a hajléktalanságot” – válaszolta az Inforádió riporterének az aluljárók lezárására vonatkozó kérdésére szeptember 10-én. Programjából az is kiderül, hogy szociális programjában nemcsak a hajléktalanokra, illetve a hajléktalanságtól fenyegetett szegényekre, hanem az egyedül élő idősekre és a kábítószerproblémákkal küzdőkre is gondolt: 

  • Az egyedül élő idősek távfelügyeleti rendszerének kiterjesztése, idősotthonok bővítése és rekonstrukciója;
  • a hajléktalanellátás korszerűsítése és fejlesztése;
  • az elhelyezés nélküli kilakoltatás elleni fellépés;
  • a köztes lakhatási formák, például munkásszállók létesítése;
  • drogambulanciák korszerűsítése, újak létrehozása.

Klímavédelem és fővárosi zöldesítés 

„Egészen konkrét intézkedésekkel indulunk, amelyek a szabad és zöld Budapest megteremtése felé vezetnek majd” – válaszolta a 444 kérdésére közvetlenül a megválasztása után, október 13-án este. A klímavédelem és a főváros zöldebbé tétele talán az egyik leggyakrabban hangsúlyozott kampánytéma volt Karácsony Gergely programjában. Egyebek mellett az alábbiakat ígérte még:

  • klímavészhelyzet kihirdetése, a klímatudatos életmód népszerűsítése;
  • a tiszta energia előnyben részesítése minden új fővárosi beruházásnál;
  • a távfűtés fejlesztése, a levegőszennyezés csökkentése;
  • egyezkedés az áruházláncokkal az egyszer használatos műanyag eszközök és műanyag csomagolás csökkentése érdekében, ezek kitiltása a fővárosi intézményekből;
  • az üveghulladék szelektív gyűjtése;
  • a Margitszigettől a Hajógyári-szigeten át a Római-partig húzódó „zöld korridor” kialakítása;
  • a Liget-projekt újratárgyalása;
  • faültetés minden budapesti újszülött tiszteletére;
  • a zöld területek jogszabályi védelme;
  • kötelezővé válik a  közműalagutak létesítése az utak fásítása érdekében.

A fővárosi (tömeg)közlekedés reformja 

„A budapesti tömegközlekedéssel nemcsak az a baj, hogy nem elég jó, hanem hogy nem elég olcsó” – derült ki a szeptember 22-én a Trip rendezvényhajóra szervezett, motorcsónakból megzavart ellenzéki kampányesemény során. A fővárosi tömegközlekedés persze ezernyi további sebből vérzik, amelyek közül például ezeket részesítené elsősegélyben Karácsony:

  • a 14 éven aluliak ingyenesen közlekedhetnek Budapesten;
  • a metróvonalak meghosszabbítása;
  • a villamos- és trolibuszhálózat bővítése;
  • a közösségi megosztáson alapuló (kerékpáros és autós) közlekedés támogatása;
  • a kerékpározás népszerűsítése;
  • az elővárosi hajózás fejlesztése.

A társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása 

„Amikor kevés a hatalom és kevés a pénz, de sok a tennivaló, ott nagyon sok nő van. Amikor arról van szó, hogy a rivaldafényben lehet tetszelegni, arról van szó, hogy sok hatalom és sok pénz van, nagy presztízs (...), ott viszont mindig, mindig férfiak vannak” – magyarázta az MSZP tavalyi nőnapi kongresszusán, miért szükséges a politikai akarat és a vezetői kezdeményezés, amikor a nőket társadalmi szinten érintő hátrányok felszámolása kerül szóba. A női egyenjogúság megteremtése és a családon belüli erőszak felszámolása már a miniszterelnökségért folytatott tavalyi kampányának is jelentős részét képezte, és ez a főpolgármester-jelöltsége során is így maradt. Programjában más társadalmi csoportok, például a romák, valamint a szexuális kisebbségek jogaiért is síkra szállt:

  • az „egyenlő munkáért egyenlő fizetés” elvének bevezetése a fővárosi fenntartású intézményekben;
  • egyharmados női kvóta bevezetése a fővárosi fenntartású intézmények igazgatóságában;
  • a fővárosi szobrok, közterek „egyenjogúsítása”, az eddig háttérbe szoruló női tudósok, művészek, közszereplők elismerésével;
  •  fővárosi stratégia kiépítése a családon belüli és párkapcsolati erőszak visszaszorítása érdekében;
  • mintaprojektek a szexuális kisebbségek elfogadására;
  • esélyegyenlőségi iroda kialakítása;
  • ösztöndíjprogram a hátrányos helyzetű gyerekek taníttatására;
  • roma összművészeti intézmény létrehozása.

Az átláthatóság megteremtése

„Az a célom, hogy az egész városházát lopásra alkalmatlanná tegyük!” – hangsúlyozta az egész kampány során szinte mindenhol, így például az október 11-i kampányzáró gyűlésen is. A transzparencia jegyében számtalan intézkedést tervező újdonsült főpolgármester programjában például az alábbiakat hirdette még:

  • önkormányzati szerződések és beszállítók adatbázisának létrehozása;
  • újságírók és társadalomkutatók, valamint az átlagos lakosság számára is hozzáférhetővé tett antikorrupciós kutatóegység kialakítása;
  • nagy értékű beszerzések felülvizsgálata;
  • korrupciómentes cégek és magánszemélyek fehér listájának létrehozása.