November 12-ig újra szól a Szabad Európa Rádió 1956-os adása
Az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanárai és diákjai által üzemeltetett EPER, avagy az Első Pesti Egyetemi Rádió jóvoltából idén október 19. és november 12. között „élőben” szól a Szabad Európa Rádió 1956-os adása. A történelmi jelentőségű napok rádióműsorainak teljes anyagaminden nap reggel 6 óra és éjfél között hallgatható, ebben a pillanatban is:
Az 1956-ban külföldi adókon keresztül, rövidhullámon közvetített adás minden műsorát percre pontosan akkor lehet online hallgatni, amikor az annak idején elhangzott. A felvételeket az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Történeti Interjúk Tára digitalizálta. Az eredeti adásmenetet az EPER rekonstruálta az OSZK által helyreállított hanganyag és a Magyaroktober honlapon közzétett átiratok alapján.
Az adásfolyam a forradalmat közvetlenül megelőző napokra is kiterjed, ez az egyetlen eddig ismert forrás, amely az 1950-es évek hétköznapi műsorait megőrizte. Az október 19-től 21-ig terjedő adásfolyamot most először hallhatja a nagyközönség.
Mint az EPER ismertetőjéből kiderül, az átjászóállomásokon rögzített eredeti adások fennmaradása „annak köszönhető, hogy a német kormány a forradalom után vizsgálatot indított a Szabad Európa forradalomban betöltött szerepéről és ehhez bekérették a folyamatosan rögzített adásfelvételeket. A vizsgálat lezárulta után egy pincében maradtak évtizedekig, míg a lappangó, 60 szalagból álló anyagot a 90-es években felfedezték, átjátszották kazettára, majd digitalizálták.” Az évtizedeken át a német szövetségi levéltár koblenzi archívumában árválkodó szalagokon október 19-e és november 12-e közötti teljes hanganyag maradt fenn.
Miután 1956-ban az idei évhez képest az azonos dátumokra eső hét napjai eggyel el voltak csúszva, hétfőn a vasárnapi, kedden a hétfői adások hallhatók, és így tovább. Az október 22-e és november 12-e közötti időszak hanganyagairól az OSZK szó szerinti átiratot készített.
Rádió 1956-ban
A forradalom idején a magyarok túlnyomó többsége, egyes források szerint a 90 százaléka rendszeresen hallgatott külföldi rádiókat, köztük legtöbben a Szabad Európát, de népszerű volt az Amerika Hangja vagy a BBC magyar adása is. „A Szabad Európát már 1956-ban meggyanúsították, hogy a magyar forradalmárokban azt a reményt keltette, hogy nyugatról katonai segítséget fognak kapni. Ezért a német külügyminisztérium, a CIA, az ENSZ és a Szabad Európa maga is vizsgálatot indított, amihez bekérették a rádió archivált hanganyagát (...). Ezek a vizsgálatok megállapították, hogy a Szabad Európa általában (egyes adásokat leszámítva) nem keltett hiú reményeket a magyarországi hallgatókban, és nem tehető felelőssé a forradalom kirobbantásában. Ugyanakkor az SzER adásaiban azt a képzetet keltette, hogy a forradalmárok követeléseivel azonosítja magát és katonai-taktikai tanácsokat adott a forradalmároknak. Az ENSZ vizsgálálata szerint a SzER igenis azt sugallhatta, hogy katonai segítség fog érkezni” – olvasható az adásfolyamot most sugárzó EPER honlapján.
A forradalom idején a magyar adást minden frekvencián, így középhullámon is sugározták, erre a Szabad Európa külön erőforrásokat csoportosított át. Noha a magyarokat a szovjet hadsereggel szembeni fegyveres ellenállásra buzdító rádióadás nem hangzott el, a vizsgálatok szerint a Szabad Európa műsorkészítőinek némelyikét elragadta a forradalmi hevület. A magyar osztályról 1957-ben 14 szerkesztőt és újságírót bocsátottak el.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Hogyan hűtötte le a Fidesz 1956 emlékét?
A párt történelemfelfogásába nehezen illeszthető be az 1956-os forradalom: szerintük ugyanis az ország története folyamatos nemzeti harc a megszállókkal a szuverenitásért, amely végül 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásával teljesedett be. Ebben a folyamatban pedig 1956 nem kulcsfontosságú esemény, csak egy fejezet.
Amikor a balsorsnál tartottak a Himnuszban, megjelent az égen egy repülő, és tüzet nyitott
Tüntetések, sortüzek, heves összecsapások közepette zajlott a vidék 1956-os forradalma. Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben még decemberben is kegyetlen sortüzekbe torkolló megmozdulásokat tartottak, a mecseki láthatatlanok pedig mindenkinél tovább kitartottak a harcban.