1956

Gyilkos a newsfeed a pesti utcán: 1956-ban a köztereken működött a közösségi média

1956. október 23-án, hosszú évek elnyomása és irtózatos csöndje után a nép felemelte a hangját, és utcákon, tereken, felborított harckocsikon, kirakatüvegeken, forradalmi hirdetőtáblákon öntötte szavakba és képekbe, hogy elege van. Jelszavak és tervek röpködtek, gyűjtőakciók és szerveződések indultak: az utcakép olyanná vált, mintha ma testet öltene a Facebook hírfolyama. Mit mondott a nép, amikor már régóta nem mondhatott semmit?

Amióta léteznek szobrok, azóta döntögetjük őket

Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.

1956 FPS-ben

A Call of Duty minden idők egyik legsikeresebb lövöldözős játéka. A történet a műfaj ősi klasszikusához, a Wolfensteinhez hasonlóan a második világháborúban indult, de hamar elszabadult, egy magyar csapat most egy 1956-os videóval tiszteleg a forradalom és a játék előtt is.

November 12-ig újra szól a Szabad Európa Rádió 1956-os adása

Egyedülálló adásfolyamot indított az 1956-os forradalom emlékének dedikált online csatornáján az Első Pesti Egyetemi Rádió. Az Országos Széchényi Könyvtár által archivált és digitalizált felvételek segítségével élőben követhető a forradalom minden perce, ahogy azt a Szabad Európa Rádió műsorkészítői 1956-ban látták.

Hogyan hűtötte le a Fidesz 1956 emlékét?

A párt történelemfelfogásába nehezen illeszthető be az 1956-os forradalom: szerintük ugyanis az ország története folyamatos nemzeti harc a megszállókkal a szuverenitásért, amely végül 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásával teljesedett be. Ebben a folyamatban pedig 1956 nem kulcsfontosságú esemény, csak egy fejezet.