Az Arcanum és a Blinken OSA Archívum bő negyven év rádióműsorait digitalizálta és tette elérhetővé írásos formában. A kétmillió oldalas anyag hiánypótló, már csak azért is, mert a Magyar Rádió archívumában gyakorlatilag lehetetlen kutatni.
Nemrégiben jelent meg magyarul Monica Porter magyar származású író-újságíró ‘56-os ifjúsági regénye, ami pont úgy néz ki, mint bármelyik ifjúsági regény az elmúlt ötven évből, épp csak a háttér különbözik.
„A tömegben lévő egyén csak porszem a többi porszemek közt, mit a szél tetszése szerint ragad magával” – írja Gustave LeBon alapművében, A tömegek lélektanában. Példák Magyarország 20. századi történelméből a Fortepan archív fotóin.
Két beszédes statisztika.
Zsoldos János a diákéveinek akart emléket állítani naplójában, de úgy adódott, hogy az 1956-os forradalom debreceni eseményeit is megörökítette. A Debreceni Református Kollégium 3. a. osztályos tanulója 1956. október 19-én, a 17. születésnapján fogott naplója megírásába.
Nagy Artúr történész kutatásai során mindmáig kiadatlan fényképalbumra bukkant, amelynek képeit az 1956-os forradalmat leverő szovjet csapatok készítették. A Qubit elsőként közli a történelmi értékű felvételeket.
Miközben a politikusok összevissza beszélnek, Nagy Artúr történész minden eddiginél alaposabban utánajárt a kérdésnek.
22 amerikai, 26 angol, 17 francia, 31 osztrák, 20 olasz, 8 svájci, 9 holland, 5 belga, 12 német, 1 norvég, 4 finn, 1 török, 2 dán, 1 svéd, 1 spanyol, valamint 1-1 a Vatikán és az ENSZ által delegált médiamunkás tevékenykedett a helyszínen. Korabeli videókon, amit láttak.
1956. október 23-án, hosszú évek elnyomása és irtózatos csöndje után a nép felemelte a hangját, és utcákon, tereken, felborított harckocsikon, kirakatüvegeken, forradalmi hirdetőtáblákon öntötte szavakba és képekbe, hogy elege van. Jelszavak és tervek röpködtek, gyűjtőakciók és szerveződések indultak: az utcakép olyanná vált, mintha ma testet öltene a Facebook hírfolyama. Mit mondott a nép, amikor már régóta nem mondhatott semmit?
Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.
Szaloncukor, egytojásos torta, bejgli helyett kelt pite: három nagyon olcsó recept, amelyet leleményes háziasszonyoknak ajánlottak ’56 karácsonyára, amikor nemcsak a hozzávalókkal, de még a gázzal is spórolni kellett. Aki főz: Kisörsi Zsófia, az ELTE BTK Atelier Interdiszciplináris Történeti Tanszék doktorjelöltje.
A Call of Duty minden idők egyik legsikeresebb lövöldözős játéka. A történet a műfaj ősi klasszikusához, a Wolfensteinhez hasonlóan a második világháborúban indult, de hamar elszabadult, egy magyar csapat most egy 1956-os videóval tiszteleg a forradalom és a játék előtt is.
Egyedülálló adásfolyamot indított az 1956-os forradalom emlékének dedikált online csatornáján az Első Pesti Egyetemi Rádió. Az Országos Széchényi Könyvtár által archivált és digitalizált felvételek segítségével élőben követhető a forradalom minden perce, ahogy azt a Szabad Európa Rádió műsorkészítői 1956-ban látták.
A párt történelemfelfogásába nehezen illeszthető be az 1956-os forradalom: szerintük ugyanis az ország története folyamatos nemzeti harc a megszállókkal a szuverenitásért, amely végül 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásával teljesedett be. Ebben a folyamatban pedig 1956 nem kulcsfontosságú esemény, csak egy fejezet.
Tüntetések, sortüzek, heves összecsapások közepette zajlott a vidék 1956-os forradalma. Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben még decemberben is kegyetlen sortüzekbe torkolló megmozdulásokat tartottak, a mecseki láthatatlanok pedig mindenkinél tovább kitartottak a harcban.