Valódi szabadságra csak szabad államban van lehetőség. A szabad állam megteremtéséhez pedig szabad emberek kellenek, akik nem rejtett módon, hanem nyíltan gyakorolják a szabadság kultúráját.
22 amerikai, 26 angol, 17 francia, 31 osztrák, 20 olasz, 8 svájci, 9 holland, 5 belga, 12 német, 1 norvég, 4 finn, 1 török, 2 dán, 1 svéd, 1 spanyol, valamint 1-1 a Vatikán és az ENSZ által delegált médiamunkás tevékenykedett a helyszínen. Korabeli videókon, amit láttak.
1956. október 23-án, hosszú évek elnyomása és irtózatos csöndje után a nép felemelte a hangját, és utcákon, tereken, felborított harckocsikon, kirakatüvegeken, forradalmi hirdetőtáblákon öntötte szavakba és képekbe, hogy elege van. Jelszavak és tervek röpködtek, gyűjtőakciók és szerveződések indultak: az utcakép olyanná vált, mintha ma testet öltene a Facebook hírfolyama. Mit mondott a nép, amikor már régóta nem mondhatott semmit?
Egy friss kutatásban megvizsgálták, hogy kinek, minek és miért emeltek szobrot Londonban, és óriási egyenlőtlenségekre derült fény, több történelmi személyt pedig most már méltatlannak találnak arra, hogy emlékműve legyen. Ez persze nem újdonság: már az akkádok és az egyiptomiak is legalább olyan buzgón döntögették a szobrokat, mint ahogy emelték őket.
Radikális változtatás híján a klímaválság miatt tovább csökkent az import élelmiszerek hozzáférhetősége, és jóval nagyobb lesz a hiány, mint a történelemben bármikor.
Épp 231 évvel ezelőtt történt, hogy a jó párizsiak elfoglalták a város hírhedt börtönét. Christoph Behre bonyolult, de annál élvezetesebb társasjátékában most újraélheted az izgalmakat.
Soha nem látott technikai forradalom előtt áll a mezőgazdaság. A laboratóriumban előállított, állatmentes hús megszabadít az ipari állattartás szennyétől, vegyszereitől, betegségeitől és kegyetlenségétől. A fényes jövőben a mezőgazdasági exportőrök húzzák a rövidebbet.
Egyedülálló adásfolyamot indított az 1956-os forradalom emlékének dedikált online csatornáján az Első Pesti Egyetemi Rádió. Az Országos Széchényi Könyvtár által archivált és digitalizált felvételek segítségével élőben követhető a forradalom minden perce, ahogy azt a Szabad Európa Rádió műsorkészítői 1956-ban látták.
A párt történelemfelfogásába nehezen illeszthető be az 1956-os forradalom: szerintük ugyanis az ország története folyamatos nemzeti harc a megszállókkal a szuverenitásért, amely végül 2010-ben a Fidesz hatalomra jutásával teljesedett be. Ebben a folyamatban pedig 1956 nem kulcsfontosságú esemény, csak egy fejezet.
Tüntetések, sortüzek, heves összecsapások közepette zajlott a vidék 1956-os forradalma. Salgótarjánban, Miskolcon és Egerben még decemberben is kegyetlen sortüzekbe torkolló megmozdulásokat tartottak, a mecseki láthatatlanok pedig mindenkinél tovább kitartottak a harcban.