A mesterséges intelligencia egyre jobb diagnoszta hírében áll, de hiába dicsekedhet egyre nagyobb pontossággal a program, fennáll a veszélye, hogy előítéletes lesz: egy  a Nature-ben megjelent tanulmány szerint bőrszín alapján is szelektálhat, így a színes bőrűek rosszabb ellátáshoz juthatnak, mint a fehérek. A program nemcsak bőrszín, hanem nem alapján is előítéletes: arra ugyan alkalmas, hogy könnyítsen az orvosok és nővérek adminisztratív terhein, de arra nem, hogy empatikusan viselkedjen.

A kutatók által vizsgált algoritmust már széles körben alkalmazzák is: a program a kezelések költsége alapján próbálja megítélni a probléma súlyosságát, így annak, akinek a korábbi kezelései nem kerültek olyan sokba, a problémáját is kevésbé súlyosnak ítéli. A probléma milliókat érinthet: Ziad Obermeyer, a kutatás vezetője szerint az Egyesült Államokban majdnem mindegyik nagyobb egészségügyi intézmény használja az algoritmust, de a biztosítók és hasonló cégek is alkalmazzák.

Szegényen is lehet betegnek lenni

Obermeyer szerint elsőre logikusnak tűnik, hogy az egészségügyi költségek alapján próbálják megítélni, hogy ki mennyire beteg: ide tartozik az ellátórendszerrel szembeni bizalmatlanság vagy bizalom, de a vagyoni helyzet is. Nem mindegy például, hogy valakinek szabadságot kell-e kivennie egy vizsgálathoz, ahogy az sem, hogy milyen költségekkel jár az ellátás. Ha a betegség költségeit veszik alapul, az algoritmus előresorolja azt, akinek az ellátása többe került – így pedig háttérbe szorulnak azok, akik különben betegebbek, de szegényebbek is. 

A kutató szerint nem a költségeket, hanem a várható egészségügyi következményeket kellene előtérbe helyezni: azt figyelték meg, hogy ha nem az ellátás összköltségét veszik a számítás alapjául, hanem csak az ellátás egy bizonyos szegmensének a költségeit, máris csökken az egyenlőtlenség.

Az algoritmus jelenleg körülbelül 200 millió ember ellátásában vesz részt, a jelenlegi ellátórendszerben pedig a tanulmány adatai szerint a rászoruló fekete betegeknek mindössze a 17,7 százaléka kap csak kiemelt ellátást – a kutatók szerint ez az arány az algoritmus finomhangolásával 46,5 százalékra emelkedhetne. 

Gerard Brogan, a National Nurses United amerikai nővérszervezet igazgatója szerint az egészségügy iparrá válásával egyre kevesebb mód van arra, hogy mindenki személyre szabott ellátást kapjon, de az ellátás nem csak a matekról szól: lehet, hogy a számítógép megveri az embert sakkban, de ahogy fogalmazott, arra még nem képes, hogy fogja a beteg kezét. 

A leletek kiértékelésében már jobban teljesít a mesterséges intelligencia, mint az emberorvos

Qubit.hu tudomány 2019. szeptember 27.

Az orvosi képalkotó berendezések információit hatékonyabban értékeli ki a mélytanulással operáló mesterséges intelligencia, mint a szakorvosok. Az algoritmusok a diagnózis felállításában is jobbak pár százalékkal, derül ki egy átfogó brit kutatásból.

Haláljóslással és diagnosztikával száll be a Google az egészségügybe

Balázs Zsuzsanna TECH 2018. június 19.

A kórházi ellátásban felmerülő alapvető döntésekben segítene a Google nemrég tesztelt neurális hálózata. A szoftver a betegfelvételnél előre látja, mennyi ideig foglalja majd le a páciens a neki szánt kórházi ágyat, mekkora eséllyel kerül vissza az osztályra, és mennyi az esélye, hogy meghal.

Észtország mutatja meg a világnak az egészségügy jövőjét

Rácz Johanna gazdaság 2019. június 4.

Észtországot is megviselik az egészségügy mindenhol jellemző strukturális problémái, de a balti állam hosszú ideje dolgozik a digitális megoldáson. Az észteknek tavaly óta ingyenes DNS-vizsgálat jár, aminek a megelőzésben és a személyre szabott kezelésben lesz jelentősége.