A nők az online társkeresés nagy nyertesei
Az emberek párválasztási szokásait évtizedek óta elemzik kutatásokban, és az ehhez korábban felállított modellek a mai napig uralkodnak a területen annak ellenére, hogy az internet, majd az okostelefonok megjelenése számottevően átalakította a társkeresést – derül ki a Tyro Partners nevű New York-i piackutató intézet tanulmányából.
Az 1940-es években még leginkább a családon keresztül ismerték meg párjukat az amerikai heteroszexuális férfiak és nők, de nagyon magas volt az általános vagy középiskolában megismerkedett párok aránya is. Aztán az 1950-es évektől egészen a jelen évtized első feléig az volt a jellemző, hogy baráti társaságokon keresztül találtak egymásra a párok, és csak 2015 környékétől lettek többségben azok, akik online ismerték meg egymást – miközben feljöttek a második helyre a bárokban vagy éttermekben egymásra találó párok.
A legfrissebb, 2017-es adatok szerint a következőképp fest az amerikai párok egymásra találásának aránya:
- 39 százalék online,
- 27 százalék bárban vagy étteremben,
- 20 százalék barátokon keresztül,
- 11 százalék a munkahelyen vagy munkatársakon keresztül,
- 7 százalék a családon keresztül,
- 5 százalék az általános vagy középiskolában,
- 4 százalék a főiskolán,
- 4 százalék a templomban,
- 3 százalék pedig a szomszédságban találkozott a párjával.
Aki utánaszámol, láthatja, hogy a fenti értékek többet adnak ki, mint 100 százalék – ez azért van, mert a kategóriák esetenként fedhetik egymást, például a barátok és a munkatársak esetében. A kutatók azt is jelezték, hogy a bárban vagy étteremben történt találkozást bejelölő megkérdezettek gyakran szintén interneten ismerték meg a párjukat, de mivel az internetes ismerkedés sokáig tabu volt, szokássá vált az első fizikai találkozás helyszínét megjelölni válaszként.
A nőknek kedvez az online társkeresés
A Tyro szerint ráadásul 2017 óta jelentősen tovább nőhetett az online ismerkedés aránya, elég csak megnézni a legnépszerűbb társkereső mobilalkalmazás, a Tinder felhasználóinak gyarapodását: míg 2017 első negyedévében 1 millió 858 ezren használták az appot, 2019 végére már a 6 milliót közelítette a Tinder bázisa.
Az internet ráadásul nemcsak a társkeresés módját, hanem az ahhoz kapcsolódó nemi szerepeit is alaposan megkavarta. Az online párválasztás egyfelől a nők biztonságérzetét is javítja, hiszen nincsenek kitéve fizikai veszélynek egy ismeretlennel való kapcsolatfelvételnél, másrészt pedig az egyszerre több felkérés lehetősége miatt sokkal nagyobb merítésből is válogathatnak.
A brit Durhami Egyetem pszichológus kutatói, Melanie Li-Wen Long és Anne Campbell 2015-ben írt tanulmányt a nők párválasztásának evolúciójáról, amiben érdekes következtetésekre jutottak. A kutatók szerint a nők sokáig azért választottak maguknak „rosszabb minőségű” társat, mert az ideális társ keresésének hajszolása magában rejtette annak kockázatát, hogy nem sikerül időben megállapodni és családot alapítani. Ezzel szemben az online társkeresőkön anélkül válogathatnak a legjobb párjelöltek közül, hogy bárkit is vissza kellene utasítani, legalábbis formálisan.
Az OKCupid nevű népszerű online társkereső oldal adataiból az is jól látszik, hogy alapjaiban különbözik a férfiak és a nők értékelése. A férfiak viszonylag egyenletes eloszlásban osztályozzák a nőket a legkevésbé vonzótól a legvonzóbbig tartó skálán, és összességében a nők 40 százalékát a közepesnél vonzóbbnak tartják. A nők férfiakról alkotott képe lesújtóbb: 27 százalékukat sorolják a legkevésbé vonzó kategóriába, összesítve a férfiak 81 százalékát az átlagosnál kevésbé vonzónak tartják, a legvonzóbb kategóriába pedig senkit sem sorolnak.
