Magyarország matematikai nagyhatalom, mutatja a mozgó olimpiai örökrangsor

Sokáig szinte egyeduralkodók voltak a magyar versenyzők a matematikai olimpiákon a szerzett aranyérmek száma alapján, különösen, ha az ország lélekszámát is figyelembe vesszük – legalábbis ha hihetünk az újabb virális animált statisztikának, amely 1959-től napjainkig mutatja a matematikai olimpiákon kialakult országrangsort.

Fontos, hogy a statisztika az évek során felhalmozódott összes aranyérem számát veszi figyelembe a sorrend összeállításánál.

Ezeket a diákolimpiákat a rendes olimpiákkal ellentétben évente megrendezték, 1961-ben, 1970-ben és 1982-ben Magyarország rendezhette meg a versenyt. Az 1960-as évek elején Magyarország masszívan vezetett az aranyérmek számát tekintve, míg a csapatpontszámban Romániával és a Szovjetunióval váltogattuk egymást az első három helyen. 

Érdekesség, hogy a legtöbben mindig a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumból jutottak ki a versenyre, 1962 óta nem volt olyan év, hogy fazekasos diák ne került volna a csapatba. A hatvanas években Lovász László, az MTA mai elnöke és Pelikán József matematikus, az ELTE nyugalmazott adjunktusa volt a legeredményesebb versenyző, négy év alatt három-három arany- és egy-egy ezüstérmet nyertek.

Úgy persze könnyebb volt, hogy a hetvenes évekig csak a béketábor országai vettek részt a versenyen (az Egyesült Királyság kicsit hamarabb beszállt), de mint a videóból kiderül, Magyarország előkelő aranyérem-pozícióját ez sem ingatta meg, igaz, a csapatversenyben hamar lenyomták a nagyhatalmak (USA, CCCP, UK)  a magyar versenyzőket. 

Még a nyolcvanas és a kilencvenes években is stabilan a második helyen szerepeltek a magyarok a szerzett aranyérmek száma alapján (a Szovjetunió mögött), egészen 2002-ig, amikor feljöttek a kínaiak.

2006-ban az USA is megelőzte Magyarországot, de az összes matekolimpiai aranyérem számát tekintve ma is a negyedikek vagyunk az örökrangsorban Kína, az Egyesült Államok és Oroszország mögött.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: