A munkaidő csökkentésének lehetőségeit vizsgálja egy MTA-kutatócsoport

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának egyik 2019-es nyertes pályázója, Antal Miklós humánökológus az ELTE-n alakít magyar és külföldi tagokból álló kutatócsoportot, hogy egy németországi példán keresztül vizsgálja a munkaidő-csökkentés megvalósíthatóságát és hatásait.

Az 1949-ben alapított Industriegewerkschaft Metall (IG Metall) közel 2,3 milliós tagságával a legnagyobb német szakszervezet, és 2018-ban elérte, hogy tagjai heti 28 órára csökkenthessék munkaidejüket – ez persze nem kötelező, magasabb fizetésért ugyanúgy lehet 40 órában is dolgozni. Az IG Metallhoz tartoznak a nagy autóipari cégek is, mint az Audi, a BMW, a Daimler vagy a Volkswagen, de a Siemens, az Airbus és a Bosch is.

Ahogy az MTA írja: „ennek a kísérletnek hosszú távú következményei lehetnek az ipar egészére, hiszen a nagy szakszervezeteket és a nagy cégeket gyakran követik a többiek, és egy-egy ehhez hasonló, eleinte próbaként alkalmazott változtatás később általánossá válhat.” Az IG Metall korábban több iparformáló eredményt is felmutatott már, a szakszervezet érte el 1959-ben a munkahét ötnaposra csökkentését, és a 40 órás munkahét is az ő vezetésükkel terjedt el Németországban az 1960-as években.

A Lendület kutatócsoport azt vizsgálja, hogy a 2019-ben életbe lépett változásokkal Németországban kik választották a rövidebb munkahetet, és ennek milyen hatása van a környezetre, valamint a gazdaság egészére. Antal Miklós szerint kutatócsoportja egyik fontos szerepe, hogy „keresse a fogyasztói társadalom alternatíváját. Egy olyan új víziót, amelyre az emberek adott esetben azt tudják mondani, hogy ez kívánatosabb számukra, mint amit a 20. század közepe óta csináltunk.”

Forrás: Youtube / TEDx Talks

Az MTA honlapja hosszabb interjút is közölt Antallal, ahol a humánökológus kifejtette a kutatás menetét is. A németországi kutatásban először fókuszcsoportos beszélgetéseket tartanak azokkal, akik a 28 órás munkahetet választották, és azokkal is, akik nem vesznek részt a munkaidő-csökkentési programban, hogy így összehasonlíthatók legyenek a szempontjaik, majd ezt egy nagy kérdőíves vizsgálat követi. A négy nagy kérdéskör a következő:

  • Miként mérhető a munkaidő?
  • Kik küzdenek a csökkentésért, és kik vannak ellene egy adott gazdaságpolitikai helyzetben?
  • Miként számszerűsíthető a munkaidő-csökkentés környezeti hatása?
  • Miként hat a jóllétre a munkaidő csökkentése? 

Antal elmondta, hogy eredetileg természetvédelmi szempontok hajtották a kutatás felé. Szerinte rengeteg technológiai jellegű klímastratégia létezik, de úgy látja, hogy hiányoznak a fogyasztáscsökkentéssel kapcsolatos stratégiák. „Éppen itt az ideje, hogy ezekkel is foglalkozzunk, mert látszik, hogy a technológiai jellegű klímastratégiák még gyors ütemű végrehajtásuk esetében sem jelentenek megfelelő megoldást az éghajlati krízisre – de ugyanez érvényes tágabb értelemben az ökológiai válságra is.”

Neked is fontos, hogy hitelesen tájékozódj tudományról, technológiáról, klímaharcról: az emberiség jövőjéről? Nekünk az. Támogasd a munkánkat Te is!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: