Boldogabb és produktívabb dolgozókat hozott a Microsoft négynapos munkahete Japánban

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Bár az ötnapos, negyvenórás munkahét koncepciója alig több mint 100 éve jelent meg az iparosodott világban, és még néhány évtized kellett, amíg törvénybe is iktatták, mára kiirthatatlan alapelve a nyugati társadalmak működésének. A munka világát is felforgató technológiai forradalom, valamint a dolgozók fizikai és mentális egészségét egyre jobban figyelembe vevő általános munkafilozófia azonban egyre több szereplőt sarkall a tradíció megdöntésére.

Az amerikai székhelyű Microsoft most a munkások túldolgoztatásáról híres Japánban vizsgálta az egyre népszerűbb ötletnek bizonyuló négynapos munkahét hatásait. A cég 2019 augusztusát jelölte ki teszthónapnak, és mind a közel 2300 japán alkalmazottja öt héten keresztül megkapta szabadnapnak a pénteket anélkül, hogy a fizetése csökkent volna. A kísérleti programban ezen felül a családi vakációk céges támogatását is tesztelték, alkalmazottanként 100 ezer jenes, vagyis körülbelül 273 ezer forintos összegig.

A cég jelentése szerint a tesztidőszak minden szempontból óriási siker volt: a program saját bevallásuk és a teszt hatásait elemzők szerint is boldogabb és produktívabb munkaerőt eredményezett. A dolgozók termelékenysége 39,9 százalékkal nőtt, az értekezletek jelentősen hatékonyabbak lettek (a korábbi egyórás meetingek időtartama a felére csökkent), a munkahelyek energiafelhasználása 23,1 százalékkal csökkent, és 58,7 százalékkal kevesebb papírt nyomtattak ez idő alatt. Összességében az alkalmazottak 92 százaléka válaszolta azt a kísérleti időszak után, hogy előnyben részesíti a rövidebb munkahetet.

Fotó: Masaharu Sugimoto/The Yomiuri Shimbun

A Biglobe nevű japán internetszolgáltató júliusi felmérése szerint a válaszadók 80 százaléka bevezetné a négynapos munkahetet az országban, és a legtöbben (51 százalék) a szerdai napot töltenék extra pihenéssel. A Microsoft ugyanakkor egyelőre nem tervezi a négynapos munkahét végleges bevezetését, decemberben viszont újabb kísérletet hajtanak majd végre a cég japán központjában, a munkaidő rugalmasságának más irányú változtatásával – erről egyelőre nem közöltek részleteket.

Több munka ≠ hatékony munka

Japán még a dolgozók túlhajtásáról elhíresült ázsiai országok közül is élen jár a kizsákmányolásban, olyannyira, hogy külön szavuk van a munka okozta halálra: 過労死, vagyis karósi. Az 1969 óta megfigyelt jelenség legfőbb kiváltó okai a szívroham és a stresszből fakadó sztrók, és 1988 óta külön telefonvonalat, „karósi forró drótot” működtetnek a kimerült munkások, valamint a túlhajtás miatt elhunytak családtagjai számára.

A problémára 2015-ben irányult újra nagy figyelem, amikor a Dentsu nevű japán reklámcég egyik alkalmazottja karácsonykor követett el öngyilkosságot, a hatóságok szerint a megállás nélküli munka okozta stressz miatt. 2017-ben aztán egy 31 éves tévériporter kapott szívrohamot, a japán nőről később kiderült, hogy 159 órát túlórázott a halála előtti hónapban. Csak 2017-ben a karósi 190 esetét jegyezték fel Japánban.

A karósi egyik áldozatának ügyvédje egy tokiói sajtótájékoztatón, 2008-banFotó: STR/AFP

Egy kormányzati felmérés szerint a japán cégek negyede körülbelül havi 80 órás kötelező túlórát ír elő a dolgozóknak, ez azonban kevés eredménnyel jár: az OECD termelékenységi mutatója szerint a G7 országai közül a japán dolgozók teljesítenek a legrosszabbul.

A gyorsan öregedő és csökkenő munkaképes japán lakosság miatt aggódó Abe Sinzó miniszterelnök 2017 óta ígéri a munkaügyi reformokat, amelyek első lépését idén áprilisban jelentették be. Az új törvény szerint havi 45 és évi 360 órában maximalizálják a lehetséges túlórák számát, és 300 ezer jenre (nagyjából 820 ezer forintra) büntethetik azokat a cégeket, amelyek ezt megszegik. A japán munkaügyi minisztérium 2018-ban közzétette, hogy egy évtized alatt több mint a duplájára nőtt azon cégek száma az országban, amelyek bevezették a négynapos munkahetet. 

Vannak, akik beszélnek róla, és vannak, akik bevezetik

A rövidebb munkahét ügyében már több jelentős üzleti szereplő szót emelt az elmúlt években. Larry Page 2014-ben, a Google vezérigazgatójaként beszélt egy eseményen arról, hogy a cégeknek egyesített erővel kellene kiállni a munkahét lerövidítése mellett. „Az az elgondolás, hogy mindenkinek eszeveszetten kell dolgoznia ahhoz, hogy a szükségleteink biztosítva legyenek, nem igaz” – mondta Page, hozzátéve, hogy túl sok munkát fektet az emberiség olyan termékek előállításába, amikre egyszerűen nincs szüksége.

A Spectrem Group nevű befektetői elemzőcég felmérése szerint Page szavaival ért egyet az amerikai milliomosok többsége is. Az 1 millió dollárnál magasabb tőkével rendelkező amerikaiak között végzett kutatás szerint a megkérdezettek 69 százaléka támogatja a négynapos munkahét bevezetését, ugyanez az arány a milliomos nők körében 82 százalék. Igaz, a kutatásból az is kiderült, hogy legtöbbjük négy 10 órás munkanapban gondolkodik, így elképzeléseik szerint a plusz egy szabadnapot még intenzívebb munkanapokkal válthatnák ki a dolgozók.

Richard Branson Virgin-főnök már Larry Page-re hivatkozva írta tavaly decemberi blogposztjában, hogy az önvezető járművekkel, drónokkal és intelligens munkagépekkel kikövezett technológiai forradalom hamarosan olyan munkakörnyezetet teremt majd az emberek számára, amelyben három- vagy akár négynapos hétvégékkel is lehet számolni.

Eric Schmidt, Larry Page és Richard Branson a Google 2009-es Zeitgeist rendezvényénFotó: Flickr / Loic Le Meur

Egy új-zélandi cég, a vagyonkezeléssel foglalkozó Perpetual Guardian továbbment a vizionálgatásnál, és 2018-ban kipróbálta, hogy milyen hatással van a négynapos munkahét az alkalmazottak teljesítményére. Közel 250 alkalmazott két hónapon keresztül heti négyszer 8 órát dolgozott a teljes ötnapi bérért, és az eredményeket elemző kutatók szerint ez idő alatt csökkent a dolgozók stressz-szintje, nőtt a munkájukkal való elégedettségük szintje, és a munka-magánélet egyensúlyát is jobbnak ítélték meg. A kísérletre Új-Zéland munkaügyi minisztere is felfigyelt, és azt nyilatkozta, hogy hajlandó együttműködni az ország üzleti szereplőivel egy új, modernebb munkarend törvénybe iktatásával kapcsolatban.

Nagy-Britanniában 2018 végétől 2019 elejéig több cég, köztük a Simply Business nevű telefonos ügyfélszolgálat és a Michelin-csillagos edinburgh-i Aizle étterem is átállt a négynapos munkahétre, ezért egy ideig a brit Munkáspárt is kacérkodott a bevezetésével való kampányolással. A párt ezért berendelt egy elemzést, amely viszont arra a megállapításra jutott, hogy a szigetországban irreális akár csak 35 órában is maximalizálni a heti munkaidőt, ahogy azt Franciaországban 1998 óta törvény írja elő.

Mindenki másképp csinálná

A gyakorlati kísérletek mellett számos elméleti kutatást végeztek már a munkaórák ideális számának megtalálásáért, egészen extrém eredményekkel. Az Autonomy nevű munkaügyi kutatócég például a klímaváltozás oldaláról közelítette meg a kérdést, és arra jutott, hogy heti kilencórányi munkával lehetne optimálisan csökkenteni a károsanyag-kibocsátásunkat úgy, hogy közben az alapvető szükségleteink se kerüljenek veszélybe. Brendan Burchell, a Cambridge-i Egyetem szociológusa a munka, valamint a mentális és fizikai egészség kapcsolatát vizsgálta, és még tovább ment: az ő kutatása alapján heti egy nyolcórás munkanap az ideális a dolgozó egészségére nézve.

A Kronos nevű amerikai munkaerőpiaci szolgáltató tavaly szeptemberi globális felmérése szerint azonban az emberek többsége tisztában van azzal, hogy nem lehet ilyen drasztikusan csökkenteni a munkaórák számát, és míg többségük (34 százalék) legszívesebben kiegyezne a négynapos munkahét bevezetésével, 20 százalékuk pedig háromnapossá csökkentené a heti munkát, a megkérdezettek 28 százaléka elégedett a jelenlegi, ötször nyolcórás rendszerrel.


Kapcsolódó cikkek a Qubiten: