Boldogabb és produktívabb dolgozókat hozott a Microsoft négynapos munkahete Japánban
Bár az ötnapos, negyvenórás munkahét koncepciója alig több mint 100 éve jelent meg az iparosodott világban, és még néhány évtized kellett, amíg törvénybe is iktatták, mára kiirthatatlan alapelve a nyugati társadalmak működésének. A munka világát is felforgató technológiai forradalom, valamint a dolgozók fizikai és mentális egészségét egyre jobban figyelembe vevő általános munkafilozófia azonban egyre több szereplőt sarkall a tradíció megdöntésére.
Az amerikai székhelyű Microsoft most a munkások túldolgoztatásáról híres Japánban vizsgálta az egyre népszerűbb ötletnek bizonyuló négynapos munkahét hatásait. A cég 2019 augusztusát jelölte ki teszthónapnak, és mind a közel 2300 japán alkalmazottja öt héten keresztül megkapta szabadnapnak a pénteket anélkül, hogy a fizetése csökkent volna. A kísérleti programban ezen felül a családi vakációk céges támogatását is tesztelték, alkalmazottanként 100 ezer jenes, vagyis körülbelül 273 ezer forintos összegig.
A cég jelentése szerint a tesztidőszak minden szempontból óriási siker volt: a program saját bevallásuk és a teszt hatásait elemzők szerint is boldogabb és produktívabb munkaerőt eredményezett. A dolgozók termelékenysége 39,9 százalékkal nőtt, az értekezletek jelentősen hatékonyabbak lettek (a korábbi egyórás meetingek időtartama a felére csökkent), a munkahelyek energiafelhasználása 23,1 százalékkal csökkent, és 58,7 százalékkal kevesebb papírt nyomtattak ez idő alatt. Összességében az alkalmazottak 92 százaléka válaszolta azt a kísérleti időszak után, hogy előnyben részesíti a rövidebb munkahetet.
A Biglobe nevű japán internetszolgáltató júliusi felmérése szerint a válaszadók 80 százaléka bevezetné a négynapos munkahetet az országban, és a legtöbben (51 százalék) a szerdai napot töltenék extra pihenéssel. A Microsoft ugyanakkor egyelőre nem tervezi a négynapos munkahét végleges bevezetését, decemberben viszont újabb kísérletet hajtanak majd végre a cég japán központjában, a munkaidő rugalmasságának más irányú változtatásával – erről egyelőre nem közöltek részleteket.
Több munka ≠ hatékony munka
Japán még a dolgozók túlhajtásáról elhíresült ázsiai országok közül is élen jár a kizsákmányolásban, olyannyira, hogy külön szavuk van a munka okozta halálra: 過労死, vagyis karósi. Az 1969 óta megfigyelt jelenség legfőbb kiváltó okai a szívroham és a stresszből fakadó sztrók, és 1988 óta külön telefonvonalat, „karósi forró drótot” működtetnek a kimerült munkások, valamint a túlhajtás miatt elhunytak családtagjai számára.
A problémára 2015-ben irányult újra nagy figyelem, amikor a Dentsu nevű japán reklámcég egyik alkalmazottja karácsonykor követett el öngyilkosságot, a hatóságok szerint a megállás nélküli munka okozta stressz miatt. 2017-ben aztán egy 31 éves tévériporter kapott szívrohamot, a japán nőről később kiderült, hogy 159 órát túlórázott a halála előtti hónapban. Csak 2017-ben a karósi 190 esetét jegyezték fel Japánban.
Egy kormányzati felmérés szerint a japán cégek negyede körülbelül havi 80 órás kötelező túlórát ír elő a dolgozóknak, ez azonban kevés eredménnyel jár: az OECD termelékenységi mutatója szerint a G7 országai közül a japán dolgozók teljesítenek a legrosszabbul.
A gyorsan öregedő és csökkenő munkaképes japán lakosság miatt aggódó Abe Sinzó miniszterelnök 2017 óta ígéri a munkaügyi reformokat, amelyek első lépését idén áprilisban jelentették be. Az új törvény szerint havi 45 és évi 360 órában maximalizálják a lehetséges túlórák számát, és 300 ezer jenre (nagyjából 820 ezer forintra) büntethetik azokat a cégeket, amelyek ezt megszegik. A japán munkaügyi minisztérium 2018-ban közzétette, hogy egy évtized alatt több mint a duplájára nőtt azon cégek száma az országban, amelyek bevezették a négynapos munkahetet.
Vannak, akik beszélnek róla, és vannak, akik bevezetik
A rövidebb munkahét ügyében már több jelentős üzleti szereplő szót emelt az elmúlt években. Larry Page 2014-ben, a Google vezérigazgatójaként beszélt egy eseményen arról, hogy a cégeknek egyesített erővel kellene kiállni a munkahét lerövidítése mellett. „Az az elgondolás, hogy mindenkinek eszeveszetten kell dolgoznia ahhoz, hogy a szükségleteink biztosítva legyenek, nem igaz” – mondta Page, hozzátéve, hogy túl sok munkát fektet az emberiség olyan termékek előállításába, amikre egyszerűen nincs szüksége.
A Spectrem Group nevű befektetői elemzőcég felmérése szerint Page szavaival ért egyet az amerikai milliomosok többsége is. Az 1 millió dollárnál magasabb tőkével rendelkező amerikaiak között végzett kutatás szerint a megkérdezettek 69 százaléka támogatja a négynapos munkahét bevezetését, ugyanez az arány a milliomos nők körében 82 százalék. Igaz, a kutatásból az is kiderült, hogy legtöbbjük négy 10 órás munkanapban gondolkodik, így elképzeléseik szerint a plusz egy szabadnapot még intenzívebb munkanapokkal válthatnák ki a dolgozók.
Richard Branson Virgin-főnök már Larry Page-re hivatkozva írta tavaly decemberi blogposztjában, hogy az önvezető járművekkel, drónokkal és intelligens munkagépekkel kikövezett technológiai forradalom hamarosan olyan munkakörnyezetet teremt majd az emberek számára, amelyben három- vagy akár négynapos hétvégékkel is lehet számolni.
Egy új-zélandi cég, a vagyonkezeléssel foglalkozó Perpetual Guardian továbbment a vizionálgatásnál, és 2018-ban kipróbálta, hogy milyen hatással van a négynapos munkahét az alkalmazottak teljesítményére. Közel 250 alkalmazott két hónapon keresztül heti négyszer 8 órát dolgozott a teljes ötnapi bérért, és az eredményeket elemző kutatók szerint ez idő alatt csökkent a dolgozók stressz-szintje, nőtt a munkájukkal való elégedettségük szintje, és a munka-magánélet egyensúlyát is jobbnak ítélték meg. A kísérletre Új-Zéland munkaügyi minisztere is felfigyelt, és azt nyilatkozta, hogy hajlandó együttműködni az ország üzleti szereplőivel egy új, modernebb munkarend törvénybe iktatásával kapcsolatban.
Nagy-Britanniában 2018 végétől 2019 elejéig több cég, köztük a Simply Business nevű telefonos ügyfélszolgálat és a Michelin-csillagos edinburgh-i Aizle étterem is átállt a négynapos munkahétre, ezért egy ideig a brit Munkáspárt is kacérkodott a bevezetésével való kampányolással. A párt ezért berendelt egy elemzést, amely viszont arra a megállapításra jutott, hogy a szigetországban irreális akár csak 35 órában is maximalizálni a heti munkaidőt, ahogy azt Franciaországban 1998 óta törvény írja elő.
Mindenki másképp csinálná
A gyakorlati kísérletek mellett számos elméleti kutatást végeztek már a munkaórák ideális számának megtalálásáért, egészen extrém eredményekkel. Az Autonomy nevű munkaügyi kutatócég például a klímaváltozás oldaláról közelítette meg a kérdést, és arra jutott, hogy heti kilencórányi munkával lehetne optimálisan csökkenteni a károsanyag-kibocsátásunkat úgy, hogy közben az alapvető szükségleteink se kerüljenek veszélybe. Brendan Burchell, a Cambridge-i Egyetem szociológusa a munka, valamint a mentális és fizikai egészség kapcsolatát vizsgálta, és még tovább ment: az ő kutatása alapján heti egy nyolcórás munkanap az ideális a dolgozó egészségére nézve.
A Kronos nevű amerikai munkaerőpiaci szolgáltató tavaly szeptemberi globális felmérése szerint azonban az emberek többsége tisztában van azzal, hogy nem lehet ilyen drasztikusan csökkenteni a munkaórák számát, és míg többségük (34 százalék) legszívesebben kiegyezne a négynapos munkahét bevezetésével, 20 százalékuk pedig háromnapossá csökkentené a heti munkát, a megkérdezettek 28 százaléka elégedett a jelenlegi, ötször nyolcórás rendszerrel.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
