Ahhoz, hogy túlélj a világ egyik legnagyobb vállalatánál, a kínai Alibabánál, napi 12 órát kell dolgoznod a hét 6 napján – mutatta meg kérlelhetetlen rabszolgahajcsár oldalát múlt pénteken a világnak Jack Ma, az online kereskedelmi óriáscég alapítója és elnöke, aki 40,1 milliárd dollárra becsült magánvagyonával jelenleg a 21. leggazdagabb ember a Földön, Kínában pedig a legelső.

Ma, aki a Kínai Kommunista Pártnak is tagja, arra szólította fel a techvilág alkalmazottjait, hogy igenis fogadják el a szektorban uralkodó munkahelyi túlórakultúrát. A főnök egy céges belső értekezleten nyilatkozott elítélően azokról, akik napi nyolc órára szorítanák munkahelyi kötelességeik elvégzését, erről a Weibón számoltak be egy hivatalos Alibaba-profil alatt született blogposztban. Mint Ma elmondta: elfogadhatónak találja, sőt bátorítja a heti 72 munkaórát jelentő, 996 néven ismertté vált munkaidő-szervezést, azaz: munkaidő reggel 9-től este 9-ig, a hét 6 napján. E munkarend nélkül a kínai gazdaság Ma szerint „nagy valószínűséggel elveszítené lendületét és életképességét”.

Az Alibaba elnöke szerint „996-ban dolgozni hatalmas áldás. Ha az Alibabánál szeretnél állást, készülj fel, hogy 12 órát kell nap mint nap dolgoznod, máskülönben minek akarnál egyáltalán idejönni? Nincs szükségünk azokra, akik kényelmesen ledolgozzák a maguk 8 óráját.”

Irodából az intenzívre

Kínában a nyolcvanas évek – szükségszerű lébecolással járó – teljes foglalkoztatása óta nagyot fordult a világ, de a munkaerő ilyen szintű kizsákmányolása relatíve új fejlemény, és a kínai technológiai szektor felemelkedésével esik egybe, ahol a piaci szereplők egyre inkább a kaliforniai szilícium-völgybeli nagyokhoz szeretnének hasonlítani. A kínai techcégek közismerten támogatják a munkamániát, a Huaweiben meghonosított munkahelyi farkastörvényekről a múlt év végén amerikai lapok is sokat cikkeztek.

A kínai techszcénából származó ellenőrizhetetlen hírek sokasága szól arról, hogy programozók és startup cégek alapítói időről időre váratlanul belehalnak a túlmunkába és a kezelhetetlen stresszbe. Így történt ez három éve Zsuj Csanggal, egy egészségügyi alkalmazás negyvenes éveiben járó fejlesztőjével is. A Wuhan Műszaki Egyetem felmérése szerint a kínai alkalmazottak több mint 80 százalékát túldolgoztatják, és emiatt átlagos vagy magasabb mentális és fizikai stresszt kell elviselniük. Csaknem 13 százalékuk több mint 10 órát túlórázik hétről hétre.

Március végén a GitHubon a 996.ICU (az ICU az intenzív osztály angol rövidítését jelenti) név alatt gyűltek össze azok a kínai mérnökök, akik a kizsigerelő munkarend ellen próbáltak tiltakozni, egy ideig a kódmegosztó szájt legnépszerűbb témájává téve a kínai munkahelyi kultúrát. Már ebben a topikban is sokat forgott az Alibaba és pénzügyi leányvállalata, az Ant Financial neve. Az Alibaba egyik szenior fejlesztője például arról írt, hogy bár a főnökök ritkán teszik kötelezővé a túlórázást, de ha valaki nem áll be a sorba, rossz teljesítmény-pontszámokat kap, és elbocsáthatják. Aki ellenszegül, elveszítheti az évvégi bónuszát, ami bizony sok pénz – tette hozzá.

A GitHubon egy több mint 150 cégnevet tartalmazó feketelistát állítottak össze a legkizsákmányolóbb vállalatokról, és bizonyítékokat is közzétettek a kompenzáció nélküli túldolgoztatásról, például olyan üzenetváltásokról készült képernyőképeket, ahol a főnök arra kéri a beosztottat, hogy dolgozzon késő este is. A listán feltüntették a TikTok videóappot fejlesztő Bytedance-t, a Huaweit és a Pinduoduo online kereskedelmi platformot.

A kínai törvények szerint a vállalkozások nem várhatnak el napi 8 vagy heti 44 óra munkánál többet az alkalmazottaktól, és a túlórát elvileg havi 36 órában limitálják. Ez is több, mint a Magyarországon idén január óta kiaknázható évi 400 órás túlórakeret, (aminek elszámolási időszakát 12-ről 36 hónapra emelték), de a jelek szerint Kínában a cégek előszeretettel túllépik nemhogy a törvényi keretet, de még a Jack Ma által éltetett 996-os munkarendet is. A már említett Ant Financialt például 9106 címkével jelölték meg, jelezve, hogy a munkanap inkább 13, mint 12 órás. Egy szoftvercég alkalmazottja arról számolt be, hogy havi több mint 100 túlórát várnak el tőlük.

Jack Ma: Az igazat mondtam, nemcsak a helyeset

Még a kínai kormány is elítélően szólalt meg a cégvezetői nyilatkozat ügyében, bár nem nevesítették Mát az állami People's Daily-ben vasárnap megjelentetett kommentárban. „A kemény munka és az elkötelezettség pártolása nem jelenti azt, hogy erőltetni kell a túlórázását. A 996-túlórarendszer kötelező betartatása nemcsak a menedzserek arroganciáját tükrözi, de igazságtalan, és nem is célravezető” – írták.

A Weibo kommentszekciójában többen kifejezték felháborodásukat: van, aki szerint azt már nem is érdemes szóba hozni, hogy kifizetik-e az alkalmazottaknak a brutális túlórázást. Más pedig azt emelte ki, hogy a főnökök persze, hogy 996-ban dolgoznak, mert a maguk vagyonát gyarapítják, míg „mi azért dolgozunk ennyit, mert túlóra-kompenzáció nélkül kizsákmányolnak minket”.

Az Alibaba nem reagált azonnal a Ma nyilatkozatát követő felháborodásra, de maga az elnök egy újabb blogposzttal jelentkezett vasárnap, amiben továbbra is kiáll a 72 órás munkahét mellett. „Ahogy számítottam is rá, a 996-munkarendről szóló, néhány nappal ezelőtti mondataim vitát robbantottak ki, a kritikák nem szűnnek záporozni. Megértem ezeket az embereket, és mondhattam volna akár valami »helyeset« is. Csakhogy manapság nem azok hiányoznak a világból, akik a »helyeset« mondják, hanem akik igazat szólnak, és elgondolkoztatják az embereket.” Elismerte, hogy „embertelen” volt ilyen sok túlórát kényszeríteni az alkalmazottakra, de sokan közülük maguk akarták ezt. „Akik képesek tartani a 996-os munkarendet, azok igazi szenvedélyt éreznek a munkájuk iránt az anyagi hasznon is túl” – tette hozzá Ma vasárnap hétfői nyilatkozatához.

A JD-főnök 8116+8-as munkarendje

A vitába beszállt Richard Liu is, az Alibaba ősellenségének számító JD.com e-kereskedelmi vállalat vezérigazgatója is. WeChat-oldalán azt írta, hogy ő ugyan sohasem kényszerítené 996-os munkarendre az alkalmazottait, de „a lógósok nem a barátai”.

A JD.com a csökkenő bevételek miatt leépítésekre készül múlt heti hírek szerint, a kirúgásokat ráadásul népnyúzó retorikával köríti a cég, mondván, azokat fogják elbocsátani, akik nem iparkodnak eléggé, még ha erre családi vagy egészségügyi okaik vannak is.

Liu vezérigazgató azt írta saját munkához való hozzáállásáról, hogy annak idején két óránként felébresztette magát a vekkerrel, hogy a cég ügyfeleinek tényleg 24 órás szolgáltatást biztosíthasson. Saját munkarendjét a 8116+8 kóddal írta le a sokat látott cégvezető, ez azt jelenti, hogy a hét hat napján reggel 8-tól este 11-ig, vasárnap pedig 8 órát dolgozott, havonta mindössze két szabadnapot vett ki.

A JD az elmúlt 4-5 évben nem bocsátott el senkit, de főként a vezető beosztású alkalmazottak száma nőtt, akik pedig tényleg dolgoznak, azoké csökkent – írta Liu. „Ehelyett a lógósok száma nőtt nagyot! Ha ez így folytatódik, a JD számára nem marad remény, a vállalatot kíméletlenül kirúgják piacról.”

A kínai gazdaság az 1970-es évek végétől a 2000-es évek közepéig átlagosan évi 10 százalékkal nőtt, az elmúlt évtizedben azonban 6 százalék körülire lassult a növekedés. Ma és társai 1999-ben alapították a kínai eBaynek is nevezett Alibabát, azóta a világ egyik legnagyobb internetes cégévé vált. Piaci értéke jelenleg 490 milliárd dollár.

Belső kritika

A Kína angol nyelvű kirakatújságjának számító China Daily szinte folyamatosan az Alibabáról ír, Jack Ma munkáltatói nézetei azonban nem kaptak nagy visszhangot. Leszámítva azt az írást, amelyben három jogász fogalmazza meg óvatos álláspontját a dolgozók kizsákmányolásáról. A cikk felütésében a 996-munkarend támogatóit nevük említése nélkül csak „néhány internetes cég fejének” nevezik, akik azt akarják, hogy alkalmazottaik „dolgozzanak szorgalmasan”.

Az egyik jogász elismeri, hogy az öldöklő versenyben a kínai techcégeknek drasztikus eszközökhöz kell nyúlniuk, hogy túléljenek, ám a 996-munkarendet törvénytelenül kényszerítik rá a dolgozókra. Egy másik jogi szakértő azt emeli ki, hogy a kifizetetlen túlóra kultúrája, valamint az elbocsátások miatt egyre kevesebb dolgozó végez el egyre több munkát. Ő azt javasolja, hogy az internetes és egyéb technológiai cégek dolgozzanak ki kellőképpen motiváló és igazságos fizetési rendszert ahelyett, hogy kompenzáció nélküli robotolásra kényszerítenék az alkalmazottakat.

A harmadik jogász azzal kezdi, hogy míg az Egyesült Államokban egy átlagos munkavállalónak napi 5 óra szabadideje van, Kínában ez csak 2,27 óra, a techvállalatoknál pedig még ennél is kevesebb jut, mégis nagyon kevés munkavállaló vállalkozik rá, hogy fellépjen a törvénytelenség ellen, és megvédje érdekeit. A jogász ezért felveti, hogy standardizálják a munkahelyi követelményeket, illetve ellenőrizzék szigorúbban a munkaerő kizsákmányolását. Az internetes cégek csökkentsék a munkakövetelményeket a törvénynek megfelelően, és keressenek más módszert a termelékenység javítására, mert „a munkavállalók jogait, érdekeit és egészségét semmilyen körülmények között nem szabad veszélyeztetni”.

Belehalunk

Nem kell Kínáig menni a teljesen kikapcsolódásmentes életért: a technológiai eszközök máshol is elmosták a munkaidő határait, sokaknak jó ötletnek tűnik szabadnapokon és éjszaka is munkahelyi levelekre válaszolgatni. Csakhogy ez a világméretű járvány emberéletekben mérhető kárt okoz, vérnyomásproblémákhoz, diabéteszhez, szívbetegségekhez és persze kiégéshez vezethet. Egy a Lancetben 2015-ben megjelent tanulmány szerint a heti 55 óránál többet dolgozó embereknél jóval nagyobb a sztrók és a szívkoszorúér-betegségek kockázata, mint azoknál, akiknél 35-40 órás a munkahét. A Journal of Epidemiology And Community Health című folyóiratban nemrég megjelent tanulmány szerint pedig a depresszió veszélye is megnő azoknál, akik 55 óránál többet töltenek munkával, különösen, ha nők.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: