Boldogabb dolgozók, produktívabb munkavégzés, a családdal eltöltött vagy a hobbiknak szentelt több minőségi szabadidő – Izlandon annyira bejött az elmúlt években tesztelt munkaidő-csökkentés, hogy ma már az ország munkavállalóinak 86 százaléka élhet a lehetőséggel, hogy 40 helyett heti 32-36 órát dolgozzon.
A dolgozókat hagyományosan túlhajszoló japán cégeket azzal győzködi a kormány, hogy így akár családalapítás mellett is megtarthatják legjobb munkavállalóikat, miközben a plusz szabadnaptól nagyobb költekezést, a több szabadidőtől pedig házasságokat és gyerekeket várnak Japánban.
A nemzetközi felmérés szerint a túlmunka miatt kialakuló egészségügyi komplikációk a férfiakat és a középkorúakat érintik leginkább, a koronavírus-járvány miatt pedig a trend még inkább romolhat.
A heti 4 napos, 32 vagy 40 órás munkahét az eddigi tapasztalatok szerint nemcsak a dolgozók mentális egészségére és a környezetre, de a produktivitásra és a gazdaság egészére nézve is jótékony hatással van. Kisebb vállalati és önkormányzati próbák után most Spanyolországban indul elsőként országos szintű program a csökkentett munkaidő hatásának vizsgálatára.
Szinte az egész világsajtón végigment a finnek munkaidő-csökkentő programjának híre, ezért a kormánynak a Twitteren kellett magyarázkodnia.
A munkavállalói jogok kiterjesztésében úttörő német IG Metall 2018-ban elérte, hogy a heti munkaidő 28 órára csökkenhessen. A Lendület programon belül most ennek az intézkedésnek a hatásait, illetve esetleges magyarországi megvalósíthatóságát elemzik.
Közel 40 százalékkal nőtt a Microsoft japán alkalmazottainak termelékenysége, miután egy nappal kevesebbet kellett dolgozniuk, változatlan fizetés mellett. A négynapos munkahét különböző formái egyre népszerűbbek, és felmérések szerint a hatékonyságra is jó hatással van a kevesebb munka.
A lelki egészségnek és a bolygónak legalábbis ennyi munka tenne jót, kár, hogy megélni nem lehet belőle. Jó hír viszont, hogy a 40 órás munkahét sem ront az ember mentális állapotán.