Azóta, hogy a nyugati félteke egyre több országában (illetve az Egyesült Államok több államában) dekriminalizálták vagy legalizálták a kannabiszt, folyamatosan nőni látszanak az egyre intenzívebben kutatott kender gyógyászati célú felhasználási lehetőségei. Legutóbb, december legvégén, a mérvadó Nature Scientific Reports tudományos magazinban számolt be egy olasz kutatócsoport arról, hogy újabb kannabinoidokat sikerült izolálniuk.

A Cinzia Citti és Pasquale Linciano olasz biokémikusok vezette kutatócsoport két olyan molekulát talált, amelyek egyike a marihuána két legfontosabb hatóanyagához, a pszichoaktív THC-hez, míg a másik az utóbbi években orvosi csodaszerként emlegetett, nem pszichoaktív CBD-hez hasonlít. Jellegzetes funkciós csoportjuk miatt előbbit tetrahidrokannabiphorolnak (THCP), a másikat kannabidiphorolnak (CBDP) nevezték el.

A kutatóknak egyelőre nem sikerült kideríteniük az újonnan felfedezett fito-, vagyis növényi kannabinoidok pontos hatásmechanizmusát, így arról nem írtak, hogy azok például orvosi hatóanyagként pontosan mire lehetnének jók. Sőt még az sem derült ki a vizsgálataikból, hogy pszichoaktívak-e vagy sem. Azt azonban állítják, hogy az emberi szervezetben található kannabinoidreceptorokhoz több mint harmincszor erősebben kötődnek, mint ismertebb társaik.

A kenderben (majdnem) annyi a kannabinoid, mint égen a csillag

Ahogy a 2018-ban Budapesten rendezett orvosikannabisz-konferencán Gil Levitus izraeli kutató, a Technion Rákbiológiai és Kannabinoid Kutatólaboratórium munkatársa elmondta, a szer orvosi használatának kutatása még nagyon gyerekcipőben jár. Ennek oka az is, hogy a kannabisznak 144 kannabinoidja van, és ezek közül csak 13-14 elemzésére létezett standard (azaz ezeket írták le, nevezték el) 2018 nyarán. Az ő intézetükben vizsgált 36 mintából egyik növény kannabinoidfelépítése sem hasonlított a másikéra, ráadásul ugyanannak a növénynek ugyanabból a virágából származó kannabisz is merőben eltérő hatást válthat ki két emberből. Mindezért nagyon nehéz meghatározni és tudományosan bizonyítani, hogy egy-egy kannabinoidból mennyi és hogyan működik.

Az új kannabinoidok felfedezése tehát annyiban semmiképp nem meglepő, hogy a kender számos különböző kannabinoidmolekulát tartalmaz, mindegyiket eltérő mennyiségben. A természetben emberi beavatkozás nélkül termő, hagyományos kenderben a hatóanyagok közül a pszichoaktív THC található meg a legnagyobb mennyiségben, azt pedig a CBD követi. A szuperpotens kenderben a THC mennyisége akár a 25-30 százalékot is elérheti. A kevésbé ismert vagy épp csak mostanában felfedezett kannabinoidok mennyisége a két fő hatóanyaghoz képest szinte elenyésző. A szerepük azonban fontos lehet, különösen, ha kisebb mennyiségben is a közismertebb kannabinoidokéhoz fogható hatást lehet velük elérni.

A kannabinoidmolekuláknak számtalan orvosilag jótékony hatása van. Amellett, hogy antibakteriális és gombaölő hatású, a THC például rendkívül hatékony gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító is. Emiatt rengeteg orvos tartja ígéretes gyógymódnak a testszerte fájdalmat és gyulladásokat okozó autoimmun betegségek egész sorára (például sclerosis multiplex, Crohn-betegség, rheumatoid arthritis). Néhány éve épp egy magyar kutatócsoport cikkezett arról, hogy idős korban nemcsak az ízületi fájdalmakat enyhítheti, hanem a kognitív funkciókat is javíthatja. A THC-vel azonban van egy nagy probléma (mármint azon túl, hogy ha még fejlődésben lévők, 20-21 évesnél fiatalabbak fogyasztják, könnyedén elhangolhatja a központi idegrendszer fejlődését): ez a molekula a felelős a füvezéssel együtt járó tudatmódosító hatásért.

Az új orvosi csodaszer a CBD

Ezért is vált különösen népszerűvé az utóbbi években a THC-hoz hasonlóan jótékony hatású, ám nem pszichoaktív CBD. Annak ellenére, hogy utóbbi hatóanyagot egy brazil kutatócsoport az epilepszia terápiájában már 1980-ban is tesztelte, a nyugati orvostudomány csak az utóbbi években kezdte behatóbban is tanulmányozni. Kiderült, hogy amellett, hogy gyulladáscsökkentő hatása vetekszik azzal, amire a közismertebb THC is képes, pszichoaktív mellékhatással nem kell számolni. Ráadásul hatékony a krónikus fájdalmak, valamint összetett idegrendszeri rendellenességek, például az epilepszia kezelésében, és még a THC számos mellékhatását is csökkenti, ha valakinek mégis a pszichoaktív hatóanyagra lenne szüksége.

A CBD mennyisége a növényben azonban igazán hatékonyan többnyire csak a THC mennyiségével együtt növelhető, ami nehézkessé és költségessé teszi az utólagos kinyerését. Igaz, ipari kenderből több olyan fajtát is nemesítettek, amelynek magas CBD-tartalma alacsony, 1 százalék alatti THC-tartalommal párosul. Ezeknek viszont a termesztése bizonyult drágának. Egy spanyol kendertermesztő vállalatnak a Valenciai Műszaki Egyetemmel koprodukcióban idén sikerült előrukkolnia egy olyan kenderfajtával, amelyből a pszichoaktív THC teljesen hiányzik, igaz, abban CBD sincs.

A gyógyszergyártásra ideális kenderfajták nemesítését a kutatóorvosok szerint hátráltathatja, hogy a legalizálási hullámot nemcsak a kutatók, hanem a rekreációs célra termesztők is igyekeznek meglovagolni. Emiatt aztán nemcsak azzal kell számolni, hogy a szabad piacra nemesítők inkább a kannabiszkender THC-tartalmát igyekeznek fokozni, hanem azzal is, hogy a nem pszichoaktív CBD-t tartalmazó, de legalábbis úgy hirdetett termékek, cukorkák, cseppek, kivonatok egész sora lepte el a boltok polcait azokban az országokban, ahol ezeket szabadon lehet forgalmazni. Ezeknek a termékeknek a hatékonysága azonban – megfelelő mennyiségű vagy tisztaságú hatóanyag híján – finoman szólva is kétséges, ami jelentősen visszavetheti a megfelelő minőségben előállított készítmények iránti keresletet is.

Akárhogyan is, az új kannabinoidokat izoláló olasz kutatócsoport szerint az általuk felfedezett molekulákról könnyen kiderülhet, hogy a fő kenderhatóanyagokhoz hasonló orvosi potenciállal bírnak. Azt ígérték, hogy a vizsgálataik következő állomásaként az új molekulák görcsoldó és gyulladáscsökkentő hatását fogják megvizsgálni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás