Magyar művész veti és aratja a kannabiszt a Vajdaságban
„Becsén a Proletarszka végire a Csirkegyárba gyertek, itt leszünk sokáig, csináljuk a helyet az új termésnek” – adta meg rövid szöveges üzenetben a tér- és időkoordinátákat Sinkovics Ede képzőművész, aki szeptember elején kenderbetakarításon látta vendégül a Qubit alkalmi agrárriporterét a kelet-bácskai Óbecsén. A különutasságáról és provokatív műveiről ismerhető alkotó három éve termeszt ipari kannabiszt a szerbiai Vajdaságban.
Csirkegyári felkészülés
A röszkei és a tompai határátkelőt egyaránt eldugaszoló teherforgalom miatt már beesteledett, mire sikerült megtalálni a Budapesttől közel 300 kilométernyi autóútra a Tisza jobb partján fekvő településen a Proletár utcát és a szebb napokat látott, a helyiek által Csirkegyárnak nevezett baromfivágóhíd épületegyüttesét.
A topolyai állatorvosi technikumban érettségiző képzőművész és gazdálkodó, mezőgazdasági géptechnikus bátyja a húsipari vállalat egykori menzáján és laborhelyiségeiben rendezte be családi manufaktúráját. Harmadik éve itt dolgozzák fel azt a termést, amelyet a falu határában bérelt kéthektáros parcellán termesztenek meg: idén a francia nemesítésű Fedora 17-es fajtát.
„Ahogy Magyarországon, úgy korábban a jugoszláv időkben nálunk is megvolt a technológia, de ma már mindent úgy kell felkutatni. A gépi vetés még egyszerű, a tavaszi gyomirtás ha nehézkesen, de megy a gépi kapával, a betakarítás módját viszont nekünk kell kikísérletezni. Ahhoz kicsi a terület, hogy érdemes legyen nyugati céleszközt beszerezni, a búzát, árpát, kukoricát vagy borsót arató mai kombájnok vágóasztalai nem alkalmasak erre, kézzel aratni pedig az acélos szár miatt kőkemény meló” – vágott a közepébe Sinkovics, miközben az új termés ideiglenes tárolására kijelölt egykori üzemi étkezde padlóját söpörte.
A bő egy évig tartó, a szerb agrárminisztériumtól a helyi jegyzőig számtalan szinten zajló bürokratikus engedélyeztetési eljárással kijárt termesztés mellett a feldolgozás sem egyszerű. Mindenekelőtt azért, mert a harminc évvel ezelőtt még virágzó kenderüzemek speciális gépeiből mára csak mutatóba maradt néhány. Az eszközök javát fémhulladékként hasznosították, jobb esetben átalakították. A Sinkovics testvérek manufaktúrájában így több saját fejlesztésű szerkezet is megtalálható, a leglátványosabb az ódon ipari textil-tépőgépből kreált kenderkócfésű.
A tilolt, vagyis megtört növényi szárból nyert gubancos anyag, azaz a kóc kisimítását végző eszközzel azonban nem lehet aratni. Sinkovicsék így kénytelenek voltak beszerezni a veterán Belarusz típusú traktoruk kardántengelyével meghajtható fésűs kaszát, amely az érkezésünk másnapján debütált az óbecsei határban.
Kévekötő asszonyok és gazpromos legények
Az aratás akkor is hajnalban indul, ha kenderről van szó. Máskülönben még két hektáron is csak napok alatt lehetne végezni, ami a további mezőgazdasági munkafázisokat hátráltatva komoly anyagi veszteséggel járhat.
A kenderaratást bonyolítja, hogy a Cannabis sativa csak akkor dolgozható fel megfelelőképpen, amennyiben a szárat a talajfelszín fölött alig pár centis magasságban választják el a szívós gyökérzettől, és az egész növényt szállítják el termőhelyéről. Sinkovicsék az idén ráadásul nem sima rostkendert vetettek, hanem olyan változatot, amelyet a levelekben, a virágzatban és a magokban felgyűlő értékes anyagokra nemesítettek.
Vagyis a levágott növények minden részére vigyázni kellett, szóba sem jöhetett a gépi bálázás, csakis az óvatos kézi kévekötés. A Vajdaságban még értenek a népdalokban megénekelt művelethez, amelyet helybeli asszonyok végeztek.
A reggel hatra annak rendje és módja szerint munkára jelentkező marokszedő brigád azonban kis híján feladat nélkül maradt, mert az óbecsei határban egyenszínekben pompázó terepjárók jelentek meg. Az autókból kiszálló GPS-es földmérő eszközökkel felszerelt, magyar szemnek is ismerős őrző-védő ruhás, marcona férfiak ellentmondást nem tűrő hangon közölték, hogy pár percen belül érkezik a speciális szárzúzó adapteres traktor, amely keresztben a parcellákon több kilométer hosszan 30 méter széles sávban minden még lábon álló haszonnövényt letarol, mert ott húzódik majd a Gazprom földgázvezetéke, és kell a hely az árokásó-vezetékfektető gépeknek.
Csupán a Sinkovics testvérek lélekjelenlétének és békés határozottságának köszönhető, hogy a termelési riportból nem haditudósítás kerekedett. A magukat a gázos cég embereinek mondó legényeket és a szomszédos takarmánykukoricás felét miszlikbe aprító traktoristát ugyanis pár perc alatt meggyőzték arról, hogy jelentős gépidőt és üzemanyagot spórolhatnak ha nem csinálnak semmit: az útjukat álló kender estére szépen le lesz vágva.
Materializáció
A Tibeti-fennsíkon a közönséges komlóból (Humulus lupulus) 27,8 millió évvel ezelőtt kifejlődött, később a mai India és Pakisztán területén Cannabis sativa var. indica vagy Cannabis sativa ssp. indica néven marihuána- vagy hasis alapanyagot termő alfajokká alakult kenderről újabban derült ki, hogy számos gyógyhatása is van. A növény ugyanis a pszichokatív 9-delta-tetrahidrokannabiol (röviden a THC) mellett a kannabidiol (vagyis a CBD) nevű vegyületet is előállítja.
Nemesítéssel mára sikerült elérni, hogy a növénynek alacsony, a Sinkovicsék által vetett Fedora 17-es esetében alig 0,2 százalékos THC-tartalom mellett magasabb, 2-5 százalékosnál is nagyobb legyen a CBD-tartalma. „Az indica fajtáknál ennél lényegesen magasabb, akár 8-10 százalékos is lehet a CBD-szint, de csak úgy, hogy ezzel párhuzamosan a THC-tartalom is egyre nagyobb, és ugye ez illegális Szerbiában és, ha jól tudom, Magyarországon is” – mondta Pavle Roković CBD-szakértő, aki az aratás napjára Újvidékről (Novi Sad) érkezett Óbecsére.
A polgárháborús frontot is megjárt szerb farmakológus szerint az emberi szervezet belső kannabinoidrendszerét mozgosító növényi hatóanyag fenntartja az úgynevezett homeosztázist, vagyis azt a természetes mechanizmust, amely segíti a szövetek és szervek visszatérését alapállapotukba bármiféle külső behatást követően, akár a kemoterápiás szerek okozta sejtpusztulást követő regenerációról, az érzelmi túlterheltség okozta szorongás oldásáról vagy az autoimmun betegségek gyulladásainak csökkentéséről van is szó. Vagyis, így Roković a műanyagokat kiváltó ipari felhasználása mellett a kendert a CBD miatt is felettébb érdemes volna visszaemelni régi helyére.
Az óbecsei manufaktúra külsős szakértőjeként most azzal kísérletezik, hogy hidegen sajtolással, illetve kémiai beavatkozással olyan nagy tisztaságú kenderolajat állítson elő Sinkovicsék növényeiből, amely gyógyhatású termékként is piacra dobható. Legalábbis a CBD-t nem tiltó Szerbiában, mert Magyarországon nemcsak hogy nem engedélyezett a CBD előállítása, de mint arról korában mi is írtunk, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a felhasználásra nem javasolt anyagok listáján tartja nyilván ezt a fitokannabinoidot.
Mindaddig, amíg Roković próbálkozásai eredményre vezetnek, a Sinkovics testvérek kenderteaként hasznosítják termésük szárított leveleit, amelyeket betakarításkor a magokat is tartalmazó virágzattal még zölden távolítanak el a szárról. Bő kéthetes, gyógynövénypadláson történő természetes szárítás után történik a szelektálás, amely során a magok kikerülnek a virágból.
Pozdorja és kenderbeton
A második világháború befejezéséig a kenderrost a kötélgyártástól és papír- és textiliparig sokféle területen volta meghatározó alapanyag, és jelentős profitot termő iparnövénye Kelet-Közép-Európa mezőgazdaságának. A 21. századi kendertermesztők azonban nem csupán a hagyományos ágazatok újraélesztését kívánják elérni. A kenderszár zúzásával és aprításával előállított pozdorjából készülhet bútorlap, minden nedvességet magába szippantó állati alom, szigetelő-lélegző járólap vagy éppen a téglával vetekedő statikai szilárdságú kenderbeton.
Az óbecsei két hektárról betakarított mintegy 80-85 ezer tőre nem alapítható ipari léptékű gyártás, ugyanakkor számos kísérlet lefolytatható. A balkáni ízléshez igazított, pirított kendermagból készített mézes halva éppúgy része Sinkovicsék portfóliójának, mint a kenderkóc és kenderbeton keverékéből formált kisplasztikák (lásd képes beszámolónkat).
Az igazi kuriózum azonban az a speciális anyag, amely gombák bevonásával, egyfajta biológiai transzformációval készül. Sinkovics nem osztotta meg a pontos részleteit annak az eljárásnak, amelynek során a finomabb kenderpozdorjából készített, formákba öntött növényi masszát laskagomba (Pleurotus ostreatus) spóráival oltják be. A gomba rendkívül vékony fonalakból álló micéliuma alig egy hét alatt dúsan átszövi a tápanyagokban gazdag anyagot. A micélium elölése után az anyag leginkább a köznyelvben hungaro- vagy nikecell néven ismert expandált polisztirolhoz (EPS) hasonlítható: pillekönnyű, jól szigetel és bizonyos szintig elnyeli a mozgási energiát, vagyis törékenyebb dolgok csomagolására felettébb alkalmas. Mindezek mellett tökéletesen komposztálható, és garantáltan elbomlik nyolc nap alatt, állítja Sinkovics.
Aratás után, zárszámadás előtt
Azt még nem tudni, hogy valaha is rentábilis lesz-e az óbecsei manufaktúra. Annyi biztos, hogy ott tartózkodásunk második és egyben utolsó napján megjelent a Csirkegyár udvarán egy elegáns francia úr, aki Dél-Franciaországban több kenderüzemet is birtokol, és társtulajdonosa több más országban található kendergyárnak.
A vele folytatott beszélgetés során kiderült, hogy az iparikender-reneszánsz már javában zajlik Nyugaton, ahogy az is, hogy az ágazatban érdekeltek ma is a világ elitjébe sorolják a rendszerváltás előtt Magyarországon nemesített fajtákat, és felettébb sajnálják, hogy ma már hozzáférhetetlenek azok a vetőmagok. Azt persze ő sem merte megjósolni, hogy a műanyagokat egyszer leváltják-e a kenderből készült anyagok, de szerinte egészen biztos, hogy ami pár évtizede csupán a radikális zöldek és az exhippik múló hóbortjának tetszett, az ma az égető környezeti kényszerek szorításában meghozott pragmatikus váltásnak tűnik.
Kapcsolódó cikkek a Qubiton:
