Ma száz éve írta meg a New York Times, hogy az űrutazás lehetetlen

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

„Az, hogy a Clark Egyetemen kutató és a Smithsonian Intézet támogatását élvező Goddard professzor nem érti a hatás és az ellenhatás lényegét, és nem tudja, hogy a vákuumnál valami jobb közeget kell találni, az egészen abszurd. Végül is csak a középiskolai tananyaggal nincs tisztában” – írta A hiszékenység súlyos esete című véleménycikkében a New York Times névtelen szerzője a lap 1920. január 13-i számában, miután az előző napon címlapon hozták le Robert H. Goddard tervét a Föld légkörét is elhagyni képes rakétákról, ami az űrutazást is lehetővé tenné.

A New York Times 1920. január 12-i címlapja: „Azt hiszi, hogy a rakéta a Holdra is eljuthat”Forrás: New York Times

A szerző valószínűleg abból a korabeli hiedelemből indult ki, hogy tolóerőt csak a légkörön belül lehet kifejteni, pedig Goddard kutatásai bizonyították, hogy vákuumban is lehetséges. Egy héttel a cikk megjelenése után Goddard (akinek nevét ma a NASA egyik fő űrközpontja is viseli) az AP hírügynökségnek küldött közleményében reagált a vádakra, de azok olyan népszerűek lettek az olvasóközönség körében, hogy a kutató évekig nevetsége tárgya maradt. Egy 1929-es sikertelen kísérletről például így számolt be egy brit lap: „A Holdra készülő rakéta 238 799,5 mérfölddel tévesztette el a célt.”

A gúnyhadjárat miatt a Holdembernek csúfolt Goddard kénytelen volt egyedül vagy szűk körben dolgozni, és az amerikai kormánytól sem kapott támogatást, mert sem a hadsereg, sem a tudományos közösség nem tartotta kiemelkedően fontosnak a rakéták kutatását. Németország már inkább közeledett volna Goddard felé, de a kutató elzárta magát az egyre komolyabb katonai fenyegetést jelentő németektől.

Robert H. Goddard egy rakétával 1935-ben, az új-mexikói Roswell városában felhúzott műhelyébenFotó: leemage

Végül csak 1969-ben jött el az igazság pillanata, amikor az Apollo–11 útnak indítását követően, július 17-én a New York Times helyreigazítást közölt. Igaz, az évtizedes gúnyolódással talán nem volt arányos az a három bekezdés, amelynek nagy része az 1920-as cikket idézte, majd a végén ennyivel intézte el az ügyet:

„Újabb kutatások és kísérletek megerősítették Isaac Newton 17. századi felfedezéseit, így most már elfogadott tény, hogy a rakéták vákuumban és a légkörben is ugyanolyan jól képesek működni. A Times sajnálja a tévedést.”

A teljes 1920-as cikket el lehet olvasni a New York Times archívumában, vagy felhasználóbarátabb környezetben a Wikisource oldalán.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: