A fiatalok 47 százaléka szerint nyakunkon a harmadik világháború
A Vöröskereszt 16 országban több mint 16 ezer 20 és 35 év közötti fiatalt kérdezett ki a háborúról. A milleniumi (vagy Y) generációhoz tartozó válaszadók 47 százaléka gondolja úgy, hogy még az ő életében ki fog törni a harmadik világháború – az viszont némi optimizmusra adhat okot, hogy 74 százalékuk azt vallja, hogy a fegyveres konfliktusok megelőzhetők. Ha mégis kitörne a háború, a válaszadók 42 százaléka szerint a konfliktus az ő hazájára is érezhető hatással lenne. A fiatalok többsége (54 százalék) úgy gondolja, hogy tíz éven belül atomfegyvert fognak bevetni.
Mindezzel együtt a legtöbb fiatalt nem is annyira a háború nyomasztja: a legtöbben (54 százalék) a korrupciót nevezték meg a legnagyobb világméretű problémának, ezt követi a munkanélküliség (52 százalék), a szegénység (47 százalék) és a terrorizmus (47 százalék). A háborút az ötödik legsúlyosabb problémának értékelték.
A felmérést a Nemzetközi Vöröskereszt megbízásából az Ipsos piackutató cég végezte el. A kutatásban afgán, kolumbiai, francia, indonéz, izraeli, malajziai, mexikói, nigériai, palesztin, orosz, dél-afrikai, svájci, szíriai, ukrán, brit és amerikai fiatalokat kérdeztek.
A kutatásból kiderült, hogy azokban az országokban, ahol épp aktív konfliktus zajlik, a válaszadók valamivel optimistábbak, legalábbis ami a háború lezárását illeti. Szíriában, ahol a megkérdezettek 96 százaléka személyesen is érintett, 60 százalékuk szerint öt éven belül beköszönthet a béke.
A háborús övezetben népszerűtlen a kínzás
Yves Daccord, a Nemzetközi Vöröskereszt főigazgatója szerint általánosságban elmondható, hogy a fiatalok fenyegetőbbnek érzik a háborút, mint korábban – annak ellenére, hogy a tényleges háborús áldozatok számát rendszerint túlbecsülik. Daccord szerint külön nehézséget okoznak a proxiháborúk és a kiberhadviselés elterjedése is: nehezebben meghatározhatóbbak lettek a konfliktusok.
Van, aki szerint már mindegy is, mert a harmadik világháború amúgy is folyamatban van: egy nigériai válaszadó szerint a szegények és gazdagok között zajlik. Azoknak a fiataloknak, akik békés körülmények között élnek, nem is a háború tűnik a legnagyobb gondnak: a brit és amerikai válaszadók 70 százaléka a klímaváltozást nevezte a generáció legfőbb problémájaként.
Annak ellenére, hogy a válaszadók többsége szerint a kínzás minden körülmények között elfogadhatatlan, Daccord aggasztónak nevezte, hogy a megkérdezettek 37 százaléka úgy gondolja, hogy bizonyos körülmények között megengedhető. Ezek a válaszadók az után is tartották magukat a véleményükhöz, hogy felvilágosították őket, az ENSZ kínzás elleni egyezménye már 1984-ben megszületett. A főigazgató szerint a kínzás többé nem számít tabunak, és a világszervezet egyik legfontosabb feladatának nevezte, hogy minél szélesebb körben elutasítsák a kínokozás gyakorlatát.
A kínzást legkevésbé az izraeli válaszadók utasították el: mindössze 23 százalékuk gondolja úgy, hogy minden körülmények között elfogadhatatlan megkínozni valakit. Szíriában és Kolumbiában ez az arány 71 százalék.
Érdekel az egykori és a mai magyarság eredete? Kíváncsi vagy a legfrissebb genetikai és régészeti kutatások eredményeire, részleteire? Gyere te is Qubit Live-ra! Hétfőn, január 20-án a Trip hajón, lapunk harmadik közösségi eseményén a magyar eredet néhány legelismertebb kutatója osztja meg tudását velünk. Jegyek itt kaphatók.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: