Új szerződést hirdetett Davosban a WWF a Föld védelme érdekében

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

„Az emberi túlfogyasztás olyan méreteket öltött, hogy az veszélybe sodorta a Földet. Sokkal gyorsabb ütemben használjuk el a bolygó természeti erőforrásait, mint ahogy azok újra tudnának termelődni, üvegházhatásúgáz-kibocsátásunk pedig folyamatosan nő. Sosem álltunk még ilyen közel ahhoz, hogy helyrehozhatatlan károkat okozzunk. Csak azonnali lépésekkel állíthatjuk helyre kapcsolatunkat a természettel. A következmények ugyanis beláthatatlanok, nem csak a természet, de az emberiség számára is” – jelentette ki Marco Lambertini, a Természetvédelmi Világalap (WWF) főigazgatója a január 21-24-ig tartó Világgazdasági Fórum éves, a svájci Davosban tartott találkozóján.

A WWF arra kéri a davosi csúcson jelen lévő kormányokat, az üzleti élet szereplőit és a civil társadalmat is, hogy 2020-ban közösen álljanak ki a szervezet New Deal for Nature and People (Új szerződés a természetért és az emberekért) címmel meghirdetett globális programja mellett, amelynek célja, hogy 2030-ig megvalósuljon a „nettó nulla élőhelyvesztés”, az emberiség globális ökológiai lábnyomának felére csökkentése, valamint a fajkihalások megállítása. 

A WWF zászlaja egy klímatüntetésen Toulouse-ban 2019. november 29-énFotó: Alain Pitton/NurPhoto

A WWF Magyarország Qubitnek is megküldött közleménye szerint az ökológiai krízis Magyarországot is jelentősen érinti. A Kárpát-medence például már korántsem tekinthető víznagyhatalomnak, mert jóval több víz hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik. Eredetileg az ország területének körülbelül 23 százalékát érintették folyóink természetes árterületei, mára azonban Magyarország folyóinak és természetes ártereinek „több mint 90 százaléka eltűnt, ami a biológiai sokféleség nagymértékű csökkenését is eredményezte. Mindez olyan emberi tevékenységek eredménye, mint a gátak és víztározók építése, folyókanyarulatok levágása vagy a vizenyős területek lecsapolása és művelésbe vonása. Ráadásul a felszíni vizek kevesebb mint 20 százalékának megfelelő az ökológiai állapota”.

A WWF szerint Magyarországon az erdők is védelemre szorulnak: a túlzott mértékű fakitermelés évről évre pótolhatatlan veszteségeket okoz a természeti értékekben. Az erdők 4 százaléka az, ahol nincs rendszeres fakitermelés. A természetes, öreg erdők kimondottan fontosak a biológiai sokféleség szempontjából. A WWF Magyarország elemzése szerint a 180 évnél idősebb erdők területe országosan nem éri el az 1000 hektárt, ami az erdőterületek kevesebb, mint fél ezreléke.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó korábbi cikkeink: