A 2021-es Világgazdasági Fórumon olyan konkrét kihívásra kell választ adni, amilyen eddig nemigen fordult elő a találkozó történetében. Úgy tűnik, hogy a nagy zöld fordulat érdekében a populistákkal is össze kell fogni, az ellentétes nagyhatalmi érdekeket pedig össze kell hangolni egymással.
A davosi Világgazdasági Fórumon idén vált igazi slágertémává a klímaváltozás, kihirdették az egybillió fa kezdeményezést. Az amerikai elnök és Greta Thunberg svéd klímaaktivista is a tőle elvárhatókat mondta, a környékbeli hegyekben klímaaktivisták sátoroznak a hidegben, és még az is felmerült, hogy vízvezeték-szerelőnek álcázott orosz kémek próbálták bepoloskázni a találkozó helyszínét.
A Természetvédelmi Világalap javaslatának célja, hogy 2030-ig megvalósuljon a nettó nulla élőhelyvesztés, az emberiség globális ökológiai lábnyomának felére csökkentése, valamint a fajkihalások megállítása.
A davosi csúcstalálkozó előtt rendszerint kiadott jelentés idei változata szerint a szélsőséges időjárás, a klímacselekvések bukása, a természeti csapások, a biodiverzitás csökkenése és az ember okozta környezeti katasztrófák fenyegetik legjobban az emberiséget.
Az ember és a gépek együttműködése miatt 2022-ig 133 millió új munkahelyet várnak, miközben másik 75 millió állás meg fog szűnni a Világgazdasági Fórum előrejelzése szerint. A változásnak máris vannak nyertesei és vesztesei.
Magyarországon 67 százalékban sikerült ledolgozni a nemek közötti egyenlőtlenségeket, ezzel Európában az utolsók vagyunk – derül ki a Világgazdasági Fórum friss jelentéséből. A legnagyobb hátrányt a politikai képviselet és az egyenlő bérezés terén szenvedik el a magyar nők.
„A mesterséges intelligencia és a klímaváltozás az életünkre tör, de a blockchain és a nők majd megmentenek minket” – az áhított paradigmaváltás nemigen mutatkozott meg a davosi résztvevők összetételén.
11 év után először ismét nőni kezdett a nemek közötti egyenlőtlenség. Magyarország az átlag alatt kullog, mindjárt Malawi és Brunei után, Malajziával és Szvázifölddel egy szinten.