Magyarország szén-dioxid-kibocsátása azért alacsony, mert a szomszédból hozzuk az áramot

2019-ben az Európai Unió áramexportja mindössze 12,6 terawattóra (TWh) volt, amelynek 40 százalékát Bulgária, 23 százalékát pedig Szlovákia szállította; a tagországok összesen 33 TWh elektromos áramot importáltak. Az EU határain kívülről érkező energia 38 százalékát Oroszországban, 22 százalékát Ukrajnában, 19 százalékát pedig a Nyugat-Balkánon állították elő, jobb híján széntüzelésű erőművekben – derül ki a Sandbag londoni székhelyű klímapolitikai elemzőműhely legfrissebb jelentéséből

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével elérendő európai karbonsemlegesség árampiaci vetületeit elemző intézet 31 oldalas összegzése szerint az importáram javát tavaly négy EU-tagállam használta fel: Finnország az összmennyiség 23 százalékát, Litvánia és Görögország 17-17 százalékát, Magyarország pedig 13 százalékát. 

Papíron csökkent  

Bár Magyarországon az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás az egyik legalacsonyabb Európában, ez az elemzők szerint csak úgy lehetséges, hogy a teljes áramfogyasztás egy részét az Ukrajnából és Szerbiából érkező importáram fedezi. Az egyik legjelentősebb beszállító az ukrajnai Burstin erőmű, amely a szakértők szerint egyike a legelavultabb, rossz hatásfokon működő, és nem mellesleg erősen környezetszennyező szénerőműveknek. 

A széntüzelésű burstini hőerőmű UkrajnábanFotó: Wikpédia

Az ukrán áram olcsó, mivel Ukrajna nem része az európai kibocsátáskereskedelmi rendszernek (Emissions Trading System, ETS), azaz az ukrán erőműveknek nem kell kifizetniük a szén-dioxid-kibocsátási kvóták jelenleg tonnánkénti 25 eurós árát, amely akár 25 százalékkal is olcsóbbá teszi az importáramot. 

A londoni elemzők szerint ez a visszás helyzet az EU 13 országában jelent problémát. 2019-ben ugyan több mint 20 százalékkal csökkent a szénalapú áramtermelés Európában, és Magyarország, Szlovákia, Olaszország, Görögország, Finnország és Portugália is bejelentette, hogy 2030-ig teljesen beszünteti a széntüzeléses energia-előállítást. Ezek az országok azonban egyre több áramot importálnak, 2017 óta hétszeresére nőtt az EU-ba behozott villamosenergia mennyisége.

Kibocsátás-export

Az elemzők szerint mindez azt jelenti, hogy az EU a gyakorlatban nem megszünteti a szén-dioxid-kibocsátást, csak exportálja azt. A helyzet egyre súlyosabb lesz, ahol újabb és újabb hálózati kapcsolatok épülnek ki, ráadásul a Balkánon és Törökországban új szénerőműveket is építenek. 

Az importútvonalak sematikus rajza: feketével a már működő, kékkel a tervezett hálózati kapcsolatokForrás: Sandbag

A Sandbag számításai szerint az áramimport miatt 2019-ben Európa áramellátása 11 millió tonnával több szén-dioxid-kibocsátással járt, mint amekkora akkor lett volna, ha ezt az árammennyiséget az EU-s határokon belül állítják elő. Összehasonlításul a teljes magyar ipari és energetikai kibocsátás 2018-ban 20 millió tonna volt. 

A tanulmány szerint az európai kibocsátáscsökkentési törekvésekkel az lenne összhangban, ha az EU-ba irányuló áramimportot is terhelné a szén-dioxid-kibocsátás költsége. Megoldás volna, ha az áramimportőrök is részeivé válnának az ETS-rendszernek, vagy ha az egyes tagországok, mindenekelőtt Franciaország jelenlegi vezetése által 2018 óta szorgalmazott, az Európai Bizottság által tavaly decemberben belengetett EU-szintű éghajlatvédelmi, más néven karbonvámok (carbon border tax) az elektromos áramra is vonatkoznának. 

Az áramtermelés környezetterhelési költségeinek érvényesítése várhatóan jelentősen visszavetné az áramimportot, amely egyébként beleillik a magyar kormányzat az energia importarányának csökkentését célul kitűző stratégiájába is.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: