Több tízezer emberi életet mentett meg, hogy 2005 óta százszámra zártak be a szénerőművek Amerikában

2020. január 7.
gazdaság
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

2005 és 2016 között 334 szénerőmű zárta be kapuit az Egyesült Államokban, ennek köszönhetően 26610-el kevesebben vesztették életüket a légszennyezés nyomán fellépő egészségkárosodások következtében, továbbá megközelítőleg 15 millió tonnával nőtt a kukorica- és szójatermés – állítja a Nature Sustainability folyóiratban január 6-án publikált elemzésében Jennifer Burney, a Kalifornia Egyetem környezetkutatója. 

A kiválasztott időszak környezetterhelési adatsorai, egészségügyi statisztikái mellett Burney empirikus vizsgálatokat is végzett. A bezárt szénerőművek 25-100 kilométeres körzetében felmérte a mezőgazdasági területek környezeti állapotát, és elemezte a terméshozamok és a légszennyezettség összefüggéseit. 

Nem csak a szén-dioxidról van szó

A széntüzelésű erőművek köztudottan nem csupán szén-dioxid-kibocsátásukkal terhelik meg környezetüket, de jelentős a higany és más nehézfémek, illetve az aeroszolok kibocsátása is. 

E káros anyagok emberi egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata több évtizede zajlik, a könyvtárnyi szakirodalom alapján pedig megbecsülhető a halállal végződő megbetegedések száma is. Burney ezekre az adatokra alapoz, amikor azt állítja, hogy 2005 és 2016 közötti évtizedben legalább 2725, legfeljebb 49680 (ezeknek a súlyozott átlaga a cikk elején említett 26 ezres szám) halálesettel kevesebb történt az erőműbezárások miatt csökkenő szennyezés következtében.

A 2012-ben bezárt Crawford erőmű Chicagóban
Fotó: SCOTT OLSON/AFP

A terméshozamok esetében még kedvezőbb a kép: a bezárt erőművek 25-100 kilométeres környezetében egyértelműen kimutatható a kutató szerint, hogy a kukorica- és szójaföldeken átlagosan 5 százalékkal több lett a termés. Ez számszerűsítve 6,7-23,7 millió tonnával több kukoricát, illetve szóját jelent.

A kutató a bezárt szénerőművek mellett több mint 600 új építésű gázerőmű környezeti adatait is elemezte. Az utóbbiak zömét már szigorú környezetvédelmi technológiákat alkalmazó, a károsanyag-kibocsátást jelentősen redukáló rendszerekkel üzemelték be – ám a földgáz mint fosszilis energia ugyanúgy jelentős szén-dioxid terhelést okoz. 

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

Kína otthon rálépett a zöld útra, de közben a kínai cégek világszerte folytatják a rablógazdálkodást

Kína otthon rálépett a zöld útra, de közben a kínai cégek világszerte folytatják a rablógazdálkodást

Vajna Tamás gazdaság 2019. június 12.

Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.