Olyan mértékben nő az igény világszerte az internetes és AI-szolgálatásokra, hogy az adatközpontok energiaigénye 2026-ban már akkora lesz, mint Japán teljes lakosságáé.
Az emberiség a felhőbe költözött, de nagy árat fizethet érte: a szervereket tároló adatközpontok rengeteg áramot fogyasztanak, és folyamatos bővítést igényelnek, miközben Európát így is áramszünetek fenyegetik. A Terra Cloud hüllhorsti központjában megnéztük, hogyan készül az ipar a zöld fordulatra.
Nemcsak a szélenergia dönt rekordokat Finnországban, de atomreaktort üzemelnek be, és a radioaktív hulladék hosszú távú tárolását is helyben oldják meg. Az energiafüggetlenség mellett a régiós együttműködések is fontosak a finn gazdasági miniszter szerint.
A francia-svájci határon található CERN az egyik legnagyobb áramfogyasztó Franciaországban. A szervezet elsődleges célja, hogy a Nagy Hadronütköztetőt ne kelljen lekapcsolnia, de ha áramkimaradásokkal fenyeget az energiaválság, a kutatók készek áldozatokat hozni.
A világ ötödik lenépesebb országában az áprilisban megalakult új kormány első intézkedései közé tartozott a 10 órás munkanapokból álló 6 napos munkahét bevezetése. A túlterhelés több órás áramszüneteket eredményezett a 40–50 Celsius-fokos hőségben, a növekvő energiaárak miatt pedig lassan eladósodik az ország.
Magyarország 2009-ben nem állt vészesen rosszul a megújuló energiaforrások felhasználását illetően. Azóta, bár bővült valamennyit a megújulók használata, az uniós sereghajtók közé kerültünk Málta, Ciprus és Luxemburg kíséretében.
Az EU a gyakorlatban nem megszünteti a szén-dioxid-kibocsátást, hanem exportálja azt. Magyarország Ukrajnából és Szerbiából hozza a szénerőművekben termelt áramot. Az áramimport növekedésével újabb és újabb hálózati kapcsolatok épülnek ki, a Balkánon és Törökországban pedig új szénerőművek épülnek, állítja egy friss tanulmány.