Történelmi fordulat: Amerikában a megújulók lekörözték a széntüzeléses energiatermelést áprilisban

Idén áprilisban a szénerőművek az Egyesült Államok elektromosenergia-szükségletének 21,55 százalékát állították elő, míg 21,56 százalékot már a megújuló energiaforrásokon alapuló szél-, nap-, víz-, biomassza és geotermikus erőművek termeltek ki – idézte a CNN a független energiaipari elemző intézet, az IEEFA összefoglalását. Az áprilisi a legfrissebb adat, a folytatás így egyelőre nem ismert.

Az energiaszektor történelmi átrendeződését az Egyesült Államok Szövetségi Energiaszabályozási Bizottságának (FERC) jelentése is megerősítette. Eszerint idén áprilisban a szénerőművek összes rendelkezésre álló telepítési kapacitása 257,48 gigawatt volt, míg a megújuló energiával operáló szél-, nap-, víz-, biomassza- és geotermikus erőművek rendelkezésre álló csúcskapacitása elérte a 257,53 gigawattot.

Szélerőmű Palm Springs mellett a Coachella-völgybenFotó: John Fredricks/NurPhoto

A statisztikákból kiderül, hogy a tíz évvel ezelőtt még csúcson lévő szénerőművek energiaipari részesedése 2018-ra 39 százalékkal csökkent. A palagázkitermelés felfutása után a földgáz üzemű erőművek 2016-ban vették át a vezető szerepet az elektromos áram előállításában Amerikában, ám sokáig úgy tűnt, hogy Donald Trump elnöksége a szénipar felvirágzását hozza.

De éppen ennek az ellenkezője történt, a befektetők és a fogyasztók a szénerőművek helyett a megújulókat preferálják. Az áramszolgáltatók pedig dollármiliárdos beruházásokkal fejlesztik napelem- és szélparkjaikat.

2016 elején beindított napelemtelep Las VegasbanFotó: Ethan Miller/AFP

A történelmi fordulat oka az energiaszektor elemzői szerint a szél- és napenergia felhasználásának rohamosan csökkenő költségei és környezetszennyező széntüzeléses erőművekkel szembeni fokozódó ellenszenv. 

Kapcsolódó anyagaink:

2020-ra az EU-ban már csak Bulgáriában lesznek alacsonyabbak a jövedelmek, mint Magyarországon

Hiába nő Magyarországon az átlagkereset, a bérek vásárlóértéke mit sem növekszik. Mindez már nem magyarázható a gazdasági válsággal, mert a termelékenység dinamikusabban nő az országban, mint a jövedelem. Ebből pedig az következik, hogy az extra haszon profitként nyilvánul meg, nem a munkavállalóknál – hangzott el egy bérfelzárkóztatásról szóló konferencián.