2021-ben az egész világon 45 gigawatt új szénerőmű-kapacitás épült ki, ennek 56 százaléka Kínában. Az ország kettős szénpolitikát folytat: míg a külföldi erőműépítések finanszírozását leállították, otthon továbbra is támogatják az új szénerőművek létrehozását.
Ha a meglévő fotovoltaikus rendszereiket nemcsak energiatermelő egységekkel, hanem energiatároló kapacitással is bővítik, Kína az évszázad közepére megújuló forrásból fedezheti a fél ország egész éves energiaszükségletét.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése szerint az energiaszektor újraindulása csúcsra járatja az ázsiai szénerőműveket.
Az EU a gyakorlatban nem megszünteti a szén-dioxid-kibocsátást, hanem exportálja azt. Magyarország Ukrajnából és Szerbiából hozza a szénerőművekben termelt áramot. Az áramimport növekedésével újabb és újabb hálózati kapcsolatok épülnek ki, a Balkánon és Törökországban pedig új szénerőművek épülnek, állítja egy friss tanulmány.
Bő tíz év alatt legalább 2725, legfeljebb 49680 halálesettel kevesebb történt annak köszönhetően, hogy az erőműbezárások miatt csökkent a szennyezés. Emellett a terméshozamok is nőttek az érintett területeken – mutatták ki egy friss amerikai kutatásban.
A földgáz üzemű erőművek után a megújuló energiatermelés is megelőzte a szénszektort az USA-ban. A szél-, nap-, víz-, biomassza- és geotermikus erőművek egyre olcsóbban és egyre nagyobb hatásfokkal működnek.
Kína az elmúlt években kőkemény szigorral csökkentette a belföldi légszennyezést, növelte a megújulók részarányát az energetikai szektorban, de a határain kívül folytatta környezet- és természetromboló beruházási és kitermelési stratégiáját. Az okokról a Greenpeace kelet-ázsiai régióvezetőjét, Cö Pang Cseungot kérdeztük.