A daliás idők, amikor a Déli-sarkot trópusi klíma jellemezte, és a pingvinek uralták a Földet

Ausztrál és új-zélandi kutatók felfedeztek egy új, kihalt pingvinfajt, amelynek léte áthidalja a dinoszauruszok kihalása után uralkodó, ember méretű pingvinek és a ma élő, kisebb testű utódaik közötti szakadékot. A Kupoupou stilwelli nevű faj fosszíliáira az Új-Zélandhoz tartozó Chatham-szigeteken bukkantak rá a kutatók, akik megállapították, hogy a faj 60-62,5 millió éve élt, egy olyan korban, amikor a Déli-sarkot nem fedte jégtakaró, és a területet trópusi és szubtrópusi éghajlat jellemezte.

„A hatalmas, ember nagyságú társaikhoz képest a Kupoupou valamivel kisebb volt, körülbelül akkora, mint a modern királypingvinek, amelyek alig 110 centiméter magasak” – mondta Jacob Blokland paleontológus.

A fajnak a korábban felfedezett őspingvinekhez képest kisebb lábai is voltak, ami azt sugallja, hogy a mai pingvinekhez hasonlóan totyogtak a szárazföldön. „Ez az első pingvin, amelynek modern arányai voltak, mind a testének és lábainak méretét, mind a láb és a csontok formáját tekintve” – mondta Blokland.

A Kupoupou stilwelli illusztrációjaFotó: Blokland et al., 2019

A Palaeontologica Electronicában megjelent tanulmány szerint ez azt is jelentheti, hogy a pingvinek származási helye Új-Zéland keleti részére tehető, az ország nagyobbik részét jelentő Déli-sziget keleti régióitól a 800 kilométerre keletre található Chatham-szigetekig.

A christchurchi természettudományi múzeum kurátora, Paul Scofield szerint a tanulmány tovább erősíti azt az elméletet, miszerint a dinoszauruszok kihalása után rövid idővel a pingvinek uralták a Földet, leginkább gyors evolúciójuknak köszönhetően. „Úgy gondoljuk, hogy a pingvinek ősei valószínűleg rövid idő alatt diverzifikálódtak a késő kréta időszakban, ami többek közt a legközelebbi élő rokonaik, az albatroszok és a viharmadarak kialakulásához is vezetett” – mondta Scofield.

Kupoupou stilwelli illusztrációjaForrás: Blokland et al., 2019

A kutatók szerint valószínű, hogy a pingvinek közvetlenül a 66 millió évvel ezelőtti Kréta-tercier (K-t), a hivatalos megnevezés szerint Kréta-paleogén (K-Pg) kihalási esemény után közvetlenül elvesztették a repülés képességét, és nagyon gyorsan megtanultak úszni, de ez csak akkor bizonyosodhat be, ha találnak a kréta korból származó pingvinfosszíliákat is. Ha így volt, akkor egy átmeneti időszakban (amely földtörténeti mértékkel akár több millió évet is felölelhet) valóban a pingvinek uralták a Földet.

Augusztusban ugyanez a kutatócsoport fedezte fel a Crossvallia waiparensis nevű pingvinfajt is, amely szintén a dinoszauruszok kihalása után élt – a faj egyedei 160 centiméteresre is nőhettek, és 70-80 kilogrammot is elérhették. A paleocén kor óriáspingvinjei közül a 2017-ben felfedezett Kumimanu biceae volt a legnagyobb, amely akár a 177 centiméteres magasságot is elérhette, és 91 kilót is nyomhatott.

Kapcsolódó cikkek: