Elkészült a kozmikus golflabda, a Pallas 3D modellje
A kisbolygó sajátos pályájára már régóta felfigyeltek a csillagászok: a Pallas olyan pályán mozog, hogy folyamatosan ütközik az aszteroidaövben található kisbolygókkal, így a felszíne is elég viharvert, számos ütközés nyomát viseli. Pierre Vernazza, a Laboratoire d'Astrophysique de Marseille csillagásza a legfejlettebb európai fenntartású, chilei távcsővel, a VLT-vel készített felvételeket a kisbolygóról 2017-ben és 2019-ben, amikor a legközelebb járt a Földhöz.
A csillagászoknak összesen 11 sorozatot sikerült felvenniük, majd a képek alapján megalkották az aszteroida 3D modelljét. A Hold hetedének megfelelő méretű kisbolygón 36, egyenként 30 kilométernél nagyobb krátert azonosítottak, amelyek a kisbolygó tizedét borítják. A Pallas sajátos pályájának köszönhetően jóval több ütközést élt át, mint az aszteroidaöv többi tagja; a kutatók szerint kétszer-háromszor sűrűbben ütközik más aszteroidákkal, mint a szintén az övbe tartozó Ceres vagy a Vesta.
A kisbolygó ezért aztán máshogy is néz ki, mint a többi aszteroida, a rengeteg ütközés miatt leginkább egy golflabdához hasonlít.
Só lehet rajta
A csillagászok az aszteroida déli részén egy fényes pontot is találtak, erről még nem tudják, hogy pontosan mi lehet, de arra gyanakodnak, hogy egy sómezőről verődhet vissza a fény. Michaël Marsset, a tanulmány vezető szerzője szerint a Pallas a legtöbbször ütköző aszteroida az övben, azzal pedig, hogy sikerült róla felvételeket készíteni, új világ tárul fel a csillagászok előtt. A kutatók szerint könnyen lehet, hogy a geminidák meteorraj tagjai is a Pallas darabjaiból állnak, ez magyarázhatja a meteorok magas sótartalmát is.
Marsset szerint nem lehetetlen, hogy a közeljövőben egy kisebb, olcsó űrszondát küldenek a Pallas felszínére. Ha sikerül mintát venni róla, kiderülhet az is, hogy valóban egy sómező van-e rajta. Az aszteroida további vizsgálata sokat elárulhat a geminidák eredetéről és az öv többi kisbolygójáról is. Natasa Todorovic, a Belgrádi Obszervatórium kutatója szerint nem lehetetlen, hogy az aszteroidaöv számos tagja származik a Pallasból – valószínűleg a kisbolygóból szakadt ki a 3200 Phaeton névre keresztelt, különös, kékes árnyalatban izzó objektum is.