Elkészült a kozmikus golflabda, a Pallas 3D modellje
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A kisbolygó sajátos pályájára már régóta felfigyeltek a csillagászok: a Pallas olyan pályán mozog, hogy folyamatosan ütközik az aszteroidaövben található kisbolygókkal, így a felszíne is elég viharvert, számos ütközés nyomát viseli. Pierre Vernazza, a Laboratoire d'Astrophysique de Marseille csillagásza a legfejlettebb európai fenntartású, chilei távcsővel, a VLT-vel készített felvételeket a kisbolygóról 2017-ben és 2019-ben, amikor a legközelebb járt a Földhöz.
A csillagászoknak összesen 11 sorozatot sikerült felvenniük, majd a képek alapján megalkották az aszteroida 3D modelljét. A Hold hetedének megfelelő méretű kisbolygón 36, egyenként 30 kilométernél nagyobb krátert azonosítottak, amelyek a kisbolygó tizedét borítják. A Pallas sajátos pályájának köszönhetően jóval több ütközést élt át, mint az aszteroidaöv többi tagja; a kutatók szerint kétszer-háromszor sűrűbben ütközik más aszteroidákkal, mint a szintén az övbe tartozó Ceres vagy a Vesta.
A kisbolygó ezért aztán máshogy is néz ki, mint a többi aszteroida, a rengeteg ütközés miatt leginkább egy golflabdához hasonlít.
Só lehet rajta
A csillagászok az aszteroida déli részén egy fényes pontot is találtak, erről még nem tudják, hogy pontosan mi lehet, de arra gyanakodnak, hogy egy sómezőről verődhet vissza a fény. Michaël Marsset, a tanulmány vezető szerzője szerint a Pallas a legtöbbször ütköző aszteroida az övben, azzal pedig, hogy sikerült róla felvételeket készíteni, új világ tárul fel a csillagászok előtt. A kutatók szerint könnyen lehet, hogy a geminidák meteorraj tagjai is a Pallas darabjaiból állnak, ez magyarázhatja a meteorok magas sótartalmát is.
Marsset szerint nem lehetetlen, hogy a közeljövőben egy kisebb, olcsó űrszondát küldenek a Pallas felszínére. Ha sikerül mintát venni róla, kiderülhet az is, hogy valóban egy sómező van-e rajta. Az aszteroida további vizsgálata sokat elárulhat a geminidák eredetéről és az öv többi kisbolygójáról is. Natasa Todorovic, a Belgrádi Obszervatórium kutatója szerint nem lehetetlen, hogy az aszteroidaöv számos tagja származik a Pallasból – valószínűleg a kisbolygóból szakadt ki a 3200 Phaeton névre keresztelt, különös, kékes árnyalatban izzó objektum is.
A Földbe csapódó kisbolygó végzett a dinoszauruszokkal 66 millió évvel ezelőtt
Régóta vita tárgya, hogy a kisbolygó-becsapódás mellett mekkora szerepe volt a vulkáni tevékenységnek a nem madár dinoszauruszokat is elsöprő 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalásban. Egy új kutatás alapján úgy tűnik, hogy lényegében semmi.
A Jupiter üstököseket dobál a Föld felé
Az óriásbolygó, amelyről eddig azt hitték, hogy véd a becsapódásoktól, gravitációs erejével eltéríti és felénk irányítja az űrben utazó égitesteket. A kutatók el is nevezték mesterlövésznek.
A japánok belelőttek egy kisbolygóba, videó is készült róla
Júliusban már másodjára lőttek a japánok a Hayabusa–2-ről a Ryugura. Ezúttal jóval kisebb, de keményebb lövedékkel igyekeztek mélyen a felszín alá hatolni.