A Jupiter üstököseket dobál a Föld felé

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Megdőlni látszik az asztrofizikusok körében elterjedt Jupiter-elmélet, miszerint a Naprendszer legnagyobb bolygója egyfajta pajzsként viselkedik, és védi a többi bolygót, köztük a Földet is a Naprendszerben veszélyes sebességgel közlekedő üstökösök és meteoritok elöl.

Naprendszerünk legnagyobb bolygójának sugara 69911 kilométer, és tömege a Föld tömegének mintegy 318-szorosa. A Jupiter hatalmas tömegének köszönhetően olyan gravitációs erővel rendelkezik, amellyel magába szippantja vagy eltéríti pályájáról az űrben utazó, kisebb tömegű égitesteket.

A Föld felé dobálózik

Az elmélet egyik legnagyobb kritikusa, Kevin Grazier, aki 2001 óta a NASA egyik szakértője, számos olyan tanulmányt publikált, amelyek szerint a Jupiter egyáltalán nem tölt be védő funkciót, sőt inkább potenciális veszélyforrást jelenthet. Glazier egy 2008-as kísérletben a Jupiter gravitációs hatását vizsgálta a Naprendszerben közlekedő égitestek pályagörbéjére. A 12 évvel ezelőtti kutatásban Grazier és társai számítógépes szimuláció segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy bár bizonyos esetekben a Jupiter valóban pajzsként funkcionál, számos alkalommal az eltérített aszteroidák a Földet veszik célba, ezért az óriásbolygó elnyerte a mesterlövész becenevet.

Művészi illusztráció a Jupiterről és trójai csoportjárólFotó: NASA/JPL-Caltech

Az amerikai asztrofizikus két legújabb publikációjában a Kentaur típusú égitesteket és a Jupiter típusú bolygók (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz) hatását vizsgálja a Naprendszerünkben közlekedő tárgyakra. A tanulmányok szerint a Jupiter a közelében keringő égitesteket képes a Föld típusú bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) felé téríteni és előidézni egy pusztító becsapódást. 

A Kentaur típusú objektumok nevüket a görög mitológiai alakokról kapták, és pályájuk a Jupiter és a Neptunusz közé esik. Olyan jeges, üstököshöz hasonló égitestek, amik a Kuiper-övből kerültek az óriásbolygók közelébe. Az első kentaur típusú égitestet, a Chiron kisbolygót 1977-ben fedezték fel. 

Kutatók ma már egyetértenek abban, hogy a földi élet nem alakulhatott volna ki a bolygók között közlekedő üstökösök nélkül, amelyek az élet kifejlődéséhez szükséges elengedhetetlen összetevőket szállították. Ugyanakkor a bolygót valaha uraló dinoszauruszok is szinte bizonyosan egy aszteroida becsapódása miatt haltak ki 66 millió évvel ezelőtt.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: