Megdőlni látszik az asztrofizikusok körében elterjedt Jupiter-elmélet, miszerint a Naprendszer legnagyobb bolygója egyfajta pajzsként viselkedik, és védi a többi bolygót, köztük a Földet is a Naprendszerben veszélyes sebességgel közlekedő üstökösök és meteoritok elöl.

Naprendszerünk legnagyobb bolygójának sugara 69911 kilométer, és tömege a Föld tömegének mintegy 318-szorosa. A Jupiter hatalmas tömegének köszönhetően olyan gravitációs erővel rendelkezik, amellyel magába szippantja vagy eltéríti pályájáról az űrben utazó, kisebb tömegű égitesteket.

A Föld felé dobálózik

Az elmélet egyik legnagyobb kritikusa, Kevin Grazier, aki 2001 óta a NASA egyik szakértője, számos olyan tanulmányt publikált, amelyek szerint a Jupiter egyáltalán nem tölt be védő funkciót, sőt inkább potenciális veszélyforrást jelenthet. Glazier egy 2008-as kísérletben a Jupiter gravitációs hatását vizsgálta a Naprendszerben közlekedő égitestek pályagörbéjére. A 12 évvel ezelőtti kutatásban Grazier és társai számítógépes szimuláció segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy bár bizonyos esetekben a Jupiter valóban pajzsként funkcionál, számos alkalommal az eltérített aszteroidák a Földet veszik célba, ezért az óriásbolygó elnyerte a mesterlövész becenevet.

Az amerikai asztrofizikus két legújabb publikációjában a Kentaur típusú égitesteket és a Jupiter típusú bolygók (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz) hatását vizsgálja a Naprendszerünkben közlekedő tárgyakra. A tanulmányok szerint a Jupiter a közelében keringő égitesteket képes a Föld típusú bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) felé téríteni és előidézni egy pusztító becsapódást. 

A Kentaur típusú objektumok nevüket a görög mitológiai alakokról kapták, és pályájuk a Jupiter és a Neptunusz közé esik. Olyan jeges, üstököshöz hasonló égitestek, amik a Kuiper-övből kerültek az óriásbolygók közelébe. Az első kentaur típusú égitestet, a Chiron kisbolygót 1977-ben fedezték fel. 

Kutatók ma már egyetértenek abban, hogy a földi élet nem alakulhatott volna ki a bolygók között közlekedő üstökösök nélkül, amelyek az élet kifejlődéséhez szükséges elengedhetetlen összetevőket szállították. Ugyanakkor a bolygót valaha uraló dinoszauruszok is szinte bizonyosan egy aszteroida becsapódása miatt haltak ki 66 millió évvel ezelőtt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?

Tóth András tudomány 2019. november 21.

A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.

700 trillió dollárnyi nemesfémet rejt a kisbolygó, ami bedöntheti a világgazdaságot

Bodnár Zsolt tudomány 2019. július 3.

A Mars és a Jupiter pályája között keringő 16 Psyche arany-, platina- és nikkelkészletének értéke a Föld teljes gazdaságának nyolcmilliószorosára rúghat. A NASA nemsokára szondát küld az aszteroidára, hogy felmérje a terepet.

Lefúrtak a kráterbe, és leírták a földi élővilág legsötétebb napjának pontos forgatókönyvét

Tóth András tudomány 2019. szeptember 13.

Szenzációs tanulmány mutatja be a nem-madár dinoszauruszok kihalását okozó kisbolygó-becsapódást követő nap eseményeit. Ez már a második hasonló tanulmány az évben, egyre több súlyos részlet derül ki az új földtörténeti korszak kezdetét jelentő rövid időszakról.