A Jupiter üstököseket dobál a Föld felé
Megdőlni látszik az asztrofizikusok körében elterjedt Jupiter-elmélet, miszerint a Naprendszer legnagyobb bolygója egyfajta pajzsként viselkedik, és védi a többi bolygót, köztük a Földet is a Naprendszerben veszélyes sebességgel közlekedő üstökösök és meteoritok elöl.
Naprendszerünk legnagyobb bolygójának sugara 69911 kilométer, és tömege a Föld tömegének mintegy 318-szorosa. A Jupiter hatalmas tömegének köszönhetően olyan gravitációs erővel rendelkezik, amellyel magába szippantja vagy eltéríti pályájáról az űrben utazó, kisebb tömegű égitesteket.
A Föld felé dobálózik
Az elmélet egyik legnagyobb kritikusa, Kevin Grazier, aki 2001 óta a NASA egyik szakértője, számos olyan tanulmányt publikált, amelyek szerint a Jupiter egyáltalán nem tölt be védő funkciót, sőt inkább potenciális veszélyforrást jelenthet. Glazier egy 2008-as kísérletben a Jupiter gravitációs hatását vizsgálta a Naprendszerben közlekedő égitestek pályagörbéjére. A 12 évvel ezelőtti kutatásban Grazier és társai számítógépes szimuláció segítségével arra a következtetésre jutottak, hogy bár bizonyos esetekben a Jupiter valóban pajzsként funkcionál, számos alkalommal az eltérített aszteroidák a Földet veszik célba, ezért az óriásbolygó elnyerte a mesterlövész becenevet.
Az amerikai asztrofizikus két legújabb publikációjában a Kentaur típusú égitesteket és a Jupiter típusú bolygók (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz) hatását vizsgálja a Naprendszerünkben közlekedő tárgyakra. A tanulmányok szerint a Jupiter a közelében keringő égitesteket képes a Föld típusú bolygók (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars) felé téríteni és előidézni egy pusztító becsapódást.
A Kentaur típusú objektumok nevüket a görög mitológiai alakokról kapták, és pályájuk a Jupiter és a Neptunusz közé esik. Olyan jeges, üstököshöz hasonló égitestek, amik a Kuiper-övből kerültek az óriásbolygók közelébe. Az első kentaur típusú égitestet, a Chiron kisbolygót 1977-ben fedezték fel.
Kutatók ma már egyetértenek abban, hogy a földi élet nem alakulhatott volna ki a bolygók között közlekedő üstökösök nélkül, amelyek az élet kifejlődéséhez szükséges elengedhetetlen összetevőket szállították. Ugyanakkor a bolygót valaha uraló dinoszauruszok is szinte bizonyosan egy aszteroida becsapódása miatt haltak ki 66 millió évvel ezelőtt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: