Egyre több kutatás erősíti meg, hogy válságban van a rovarvilág: miután tavaly kiderült, hogy a rovarfajok 41 százaléka a kihalás szélén áll, ráadásul a nagyobb állatokhoz képest nyolcszor nagyobb ütemben pusztulnak, most az autók szélvédőin szétkenődő rovarok számának drasztikus csökkenését állapította meg két különböző kutatás.

A Dánia vidéki területein végzett első kutatás során az 1997 és 2017 közötti nyarakon a szélvédőkön halálukat lelt rovarok mennyiségének alakulását vizsgálták, és arra jutottak, hogy húsz év alatt 80 százalékkal csökkent a számuk. Emellett azt is kimutatták, hogy a rovarokkal táplálkozó fecskefélék egyedszáma is hasonló ütemben zuhant ez idő alatt.

„A természetkutatók már régóta sejtették, hogy ez fog történni. A kollégáim még emlékeznek azokra az időkre, amikor nyaralás idején, utazás közben meg kellett állni az autóval, hogy megtisztítsák a szélvédőt, mert csak úgy tudtak továbbmenni. Ez ma már nem jelent gondot” – mondta a dán területen 50 éve kutakodó Anders Pape Møllerfrom.

A második kutatást Nagy-Britannia Kent megyéjében végezték, és az autók rendszámtáblájára helyezett hálóban felbukkanó rovarok számát vizsgálták. Mint kiderült, a 2004-es adatokhoz képest 2019-ben 50 százalékkal kevesebb rovar kenődött szét az autókon. „Ez a különbség rendkívül fontos eredmény, mivel tükrözi a más területekről jelentett pusztulás mértékét, miközben a rovaroknak alapvető szerepük van a táplálékláncban, így a földi élet létezésében is” – mondta Paul Tinsley-Marshall, a Kent Wildlife Trust ökológusa.

A rovarpopulációk csökkenéséről korábban már német, Puerto Ricó-i és brit kutatások is beszámoltak, és egy nemzetközi környezetkutatói csoport rovarvédelmi akciótervet is hirdetett. A rovaroknak a legkülönbözőbb ökoszisztéma-szolgáltatásokban komoly szerepük van, a beporzás és a kártevők elleni védelem például az élelmiszer-előállítás és -biztonság szempontjából is alapvető fontosságú.

A pusztulás okai között elsősorban a természetes élőhely elvesztését, a rovarölő szerek használatát, a klímaváltozás hatásait és a fényszennyezést szokták említeni. Møller az éghajlatváltozást emelte ki az okok közül: „az én 50 évem alatt az áprilisi, májusi és júniusi átlaghőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal nőtt a kutatási területemen. Eközben az esőzés mértéke 50 százalékkal nőtt. Ezek drámai különbségek.”

A klímaváltozás hatásainak fontosságát emeli ki az a Conversation Biology folyóiratban megjelent tanulmány is, amely egy német természetvédelmi terület patakjának adatait elemezte – itt ugyanis a fent felsorolt okok közül csak a klímaváltozás van jelen. A patak vizének hőmérséklete 1,88 Celsius-fokkal nőtt 1969 és 2010 között, és a vízhozam mintái is jelentősen megváltoztak. Ezzel együtt a patakban előforduló rovarok mennyisége is 81,6 százalékkal csökkent.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: