A globális klímaváltozás, a növényvédő és rovarirtó szerek használata, a fényszennyezés, az inváziós fajok, az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok miatt évente 1-2 százalékkal csökken Föld rovarpopulációja, állítják a PNAS folyóiratban most megjelent tanulmányok szerzői.
A harmincas években felfedezett Formica archboldi, bár még fullánkja sincs, lelkes fejvadásznak bizonyul. Kedvenc prédája az egyik leghírhedtebb ragadozó hangya.
Egy nemzetközi kutatás szerint a rovarok a komplex feladatok megoldásához az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formáját használják. Módszerük alapvető hasonlóságot mutat a tanuló algoritmusokkal.
Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szerint a légi kémiai védekezés jelentős környezetszennyező mellékhatásokkal jár, az alkalmazott hatóanyag közismerten mérgező számos más repülő rovarfajra, és akár tömeges halpusztulást is okozhat.
A rovarvilágon belül sajátos csoportot alkotó kérészek genetikai vizsgálata alapján a lábakból alakultak ki a levegő meghódításához szükséges végtagok – állítja egy most publikált spanyol kutatás.
Évente globálisan 0,9 százalékkal csökkent a rovarpopulációk létszáma, míg a vizes élőhelyek rovarvilága évente 1,08 százalékkal növekedett az elmúlt évtizedben, derült ki 166 hosszú távú kutatás adataiból.
Minden egyes kutatás azt mutatja, hogy nemcsak a rovarfajok száma, de a rovarok egyedszáma is drasztikusan csökken: szélvédőn, rendszámtáblán és patakokban is 50-80 százalékkal kevesebb rovart észlelnek, mint 15-20 éve.
Az erdőirtások, a mezőgazdasági és a lakóterületek terjeszkedése, a növényvédő szerek terjedése és a klímaváltozás is a rovarok ellen játszik. A kiemelten fenyegetett fajok között a pillangók, a méhek és a ganajtúrók is feltűnnek, pedig nekik a természet rendjének fenntartásában és az élelmiszerek szempontjából is óriási jelentőségük van.
A ganajtúróknál ugyanannak a két génnek a kifejeződése a szárny és a szarv is.
Az ízeltlábúak már 515 millió évvel ezelőtt hatszögletű lencséken át nézték a világot, ám az eddig nem volt teljesen világos, hogy a kövületként megmaradt ősi összetett szemeket felépítő anyagok is ugyanolyanok voltak-e mint a mai rovarokban.
Fokozottan védett keleti rablópilléket fotóztak a pomázi Majdán-fennsíkon. Az ártatlan nektárszürcsölőnek látszó rovar valójában könyörtelen légi vadász, de más különlegességei is vannak.
Egy hároméves EU-s projekt keretében a két főváros tájékoztató kampánnyal és más eszközökkel igyekszik megakadályozni a rovarok kipusztulását és annak következményeit.
Eddig azt hitték, rovarokat nem lehet beoltani, mert nincsenek antitestjeik. Két finn kutatónak azonban sikerült megtalálni az amúgy nem is túl bonyolult módszert.