Mit keres több ezer zengőlégy a semmi közepén, egy tengeri olajfúrótornyon?
A közönséges zengőlégy egy kevésbé ismert beporzó. Eddig nem tudtuk, hogy akár több száz kilométert is megtesz, pollent szállítva, ráadásul a tenger fölött.
A közönséges zengőlégy egy kevésbé ismert beporzó. Eddig nem tudtuk, hogy akár több száz kilométert is megtesz, pollent szállítva, ráadásul a tenger fölött.
A déli maggyűjtőhangya királynők más fajhoz tartozó hímekkel is párosodnak annak érdekében, hogy dolgozókat hozzanak létre.
A lisztkukacok bélrendszerében lévő baktériumok a műanyagot szén-dioxiddá és vízzé bontják, ráadásul mikroműanyag-maradékok nélkül.
A dinoszauruszokkal egy időben élt, és kasza alakú állkapcsai alapján brutális ragadozó rovar lehetett.
Természetvédők üdvözölték a lépést, de szerintük annak nemcsak szántóföldi területekre kellene vonatkoznia, hanem városi terekre és parkokra is.
Még rejtély, hogy ennek ellenére miért csak 28 fajból áll a honos méhpopuláció.
A milliós nézettségű lepkés és baktériumtenyésztős videókat készítő kutató doktori értekezésében a törzsinjektálást vizsgálja, ami hatékonyabb lehet a permetezésnél, az EU-ban mégsem számít bevett gyakorlatnak.
Alig lehet őket elkergetni a lámpafénytől, pedig ez nekik sem jó. A tájékozódásuk zavarodik össze valójában a mesterséges fényektől.
A tudósok azt kérik az ausztráloktól, hogy jegyezzék fel, ha látják az állatot. A nagy bogárnépszámlálási projekt célja, hogy megtudják, mennyi maradt belőle.
A lepkék, bogarak vagy fátyolkák eltűnését a klímaváltozás, a fényszennyezés, a növényvédő szerek használatának és az élőhelyek feldarabolódásának együttes hatása okozza, és hatással van más állat- és növényfajok túlélésére is.
A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.
Az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről gyűjt részletes információt a nemzetközi SPRING program. A 19 kutatóintézetet tömörítő projektben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a magyarországi és romániai felmérést koordinálják.
A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
Amerikai gépészmérnökök videózták le és vizsgálták meg az árvizeket túlélni képes tűzhangyák fantasztikus összemunkáját és annak rejtett mechanikáját.