A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
Amerikai gépészmérnökök videózták le és vizsgálták meg az árvizeket túlélni képes tűzhangyák fantasztikus összemunkáját és annak rejtett mechanikáját.
2020-ban alig lehetett keleti rablópillét látni, idén ismét nagyobb számban fordul elő a Pilisben. A rovar első látásra lepkének tűnhet, de valójában lepkékkel táplálkozik, amiket a levegőben fog el.
A nőstény szúnyogoknak jó okuk van rá, hogy fejünk közelében repkedjenek, bár a maguk részéről jobban kedvelik a lábfejet borító baktériumok szagát. A zümmögésük csak melléktermék, és nem is nekünk szól.
A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.
A tudomány válasza: bizonyos növényi illóolajok kiiktatják a vérszívó ágyi poloskákban kialakult rezisztenciát a rovarirtó szerek ellen. Ezáltal zöldebb és hatékonyabb módon lehet leszámolni az evolúciós bajnok kártevővel.
A globális klímaváltozás, a növényvédő és rovarirtó szerek használata, a fényszennyezés, az inváziós fajok, az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok miatt évente 1-2 százalékkal csökken Föld rovarpopulációja, állítják a PNAS folyóiratban most megjelent tanulmányok szerzői.
A harmincas években felfedezett Formica archboldi, bár még fullánkja sincs, lelkes fejvadásznak bizonyul. Kedvenc prédája az egyik leghírhedtebb ragadozó hangya.
Egy nemzetközi kutatás szerint a rovarok a komplex feladatok megoldásához az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formáját használják. Módszerük alapvető hasonlóságot mutat a tanuló algoritmusokkal.
Az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézete szerint a légi kémiai védekezés jelentős környezetszennyező mellékhatásokkal jár, az alkalmazott hatóanyag közismerten mérgező számos más repülő rovarfajra, és akár tömeges halpusztulást is okozhat.
A rovarvilágon belül sajátos csoportot alkotó kérészek genetikai vizsgálata alapján a lábakból alakultak ki a levegő meghódításához szükséges végtagok – állítja egy most publikált spanyol kutatás.
Évente globálisan 0,9 százalékkal csökkent a rovarpopulációk létszáma, míg a vizes élőhelyek rovarvilága évente 1,08 százalékkal növekedett az elmúlt évtizedben, derült ki 166 hosszú távú kutatás adataiból.
Minden egyes kutatás azt mutatja, hogy nemcsak a rovarfajok száma, de a rovarok egyedszáma is drasztikusan csökken: szélvédőn, rendszámtáblán és patakokban is 50-80 százalékkal kevesebb rovart észlelnek, mint 15-20 éve.
Az erdőirtások, a mezőgazdasági és a lakóterületek terjeszkedése, a növényvédő szerek terjedése és a klímaváltozás is a rovarok ellen játszik. A kiemelten fenyegetett fajok között a pillangók, a méhek és a ganajtúrók is feltűnnek, pedig nekik a természet rendjének fenntartásában és az élelmiszerek szempontjából is óriási jelentőségük van.
A ganajtúróknál ugyanannak a két génnek a kifejeződése a szárny és a szarv is.
Az ízeltlábúak már 515 millió évvel ezelőtt hatszögletű lencséken át nézték a világot, ám az eddig nem volt teljesen világos, hogy a kövületként megmaradt ősi összetett szemeket felépítő anyagok is ugyanolyanok voltak-e mint a mai rovarokban.
Fokozottan védett keleti rablópilléket fotóztak a pomázi Majdán-fennsíkon. Az ártatlan nektárszürcsölőnek látszó rovar valójában könyörtelen légi vadász, de más különlegességei is vannak.
Egy hároméves EU-s projekt keretében a két főváros tájékoztató kampánnyal és más eszközökkel igyekszik megakadályozni a rovarok kipusztulását és annak következményeit.
Eddig azt hitték, rovarokat nem lehet beoltani, mert nincsenek antitestjeik. Két finn kutatónak azonban sikerült megtalálni az amúgy nem is túl bonyolult módszert.