A milliós nézettségű lepkés és baktériumtenyésztős videókat készítő kutató doktori értekezésében a törzsinjektálást vizsgálja, ami hatékonyabb lehet a permetezésnél, az EU-ban mégsem számít bevett gyakorlatnak.
Alig lehet őket elkergetni a lámpafénytől, pedig ez nekik sem jó. A tájékozódásuk zavarodik össze valójában a mesterséges fényektől.
A tudósok azt kérik az ausztráloktól, hogy jegyezzék fel, ha látják az állatot. A nagy bogárnépszámlálási projekt célja, hogy megtudják, mennyi maradt belőle.
A lepkék, bogarak vagy fátyolkák eltűnését a klímaváltozás, a fényszennyezés, a növényvédő szerek használatának és az élőhelyek feldarabolódásának együttes hatása okozza, és hatással van más állat- és növényfajok túlélésére is.
A klímaváltozás és az intenzív ipari mezőgazdaság együttesen felelős azért, hogy egyes területeken a rovarok 49 százaléka elpusztult – derült ki egy friss elemzésből.
Az európai beporzó populációkról és az őket fenyegető veszélyekről gyűjt részletes információt a nemzetközi SPRING program. A 19 kutatóintézetet tömörítő projektben az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a magyarországi és romániai felmérést koordinálják.
A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.
A rovar az evolúció leghatékonyabb fehérjetermelő gépezete, mégsem fogyasztjuk. Az EU-ban idén legalizálták a lisztkukacevést, és a fenntartható iparág nagy jövő előtt áll. Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a rovaripar máris korrumpálódott, mások azt firtatják, mennyire fáj mindez az évi egybillió felhizlalt és vágóhídra küldött rovarnak.
Amerikai gépészmérnökök videózták le és vizsgálták meg az árvizeket túlélni képes tűzhangyák fantasztikus összemunkáját és annak rejtett mechanikáját.
2020-ban alig lehetett keleti rablópillét látni, idén ismét nagyobb számban fordul elő a Pilisben. A rovar első látásra lepkének tűnhet, de valójában lepkékkel táplálkozik, amiket a levegőben fog el.
A nőstény szúnyogoknak jó okuk van rá, hogy fejünk közelében repkedjenek, bár a maguk részéről jobban kedvelik a lábfejet borító baktériumok szagát. A zümmögésük csak melléktermék, és nem is nekünk szól.
A szárazföldi ökoszisztémák stabilitása miatt kiemelten fontos, hogy az emberlakta területeken is megfelelő életteret kapjon a rovarvilág. Ehhez már egy fűnyírómentes gyepfolt vagy egy honos növényekkel teleültetett balkonláda is elegendő, de a holtfák még nagyobb segítséget jelentenek – írja Schneider Zoltán biológus.
A tudomány válasza: bizonyos növényi illóolajok kiiktatják a vérszívó ágyi poloskákban kialakult rezisztenciát a rovarirtó szerek ellen. Ezáltal zöldebb és hatékonyabb módon lehet leszámolni az evolúciós bajnok kártevővel.
A globális klímaváltozás, a növényvédő és rovarirtó szerek használata, a fényszennyezés, az inváziós fajok, az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok miatt évente 1-2 százalékkal csökken Föld rovarpopulációja, állítják a PNAS folyóiratban most megjelent tanulmányok szerzői.
A harmincas években felfedezett Formica archboldi, bár még fullánkja sincs, lelkes fejvadásznak bizonyul. Kedvenc prédája az egyik leghírhedtebb ragadozó hangya.