A hajók a tengerbe ürítik a mérgeket, hogy kevesebb káros anyagot bocsássanak a légkörbe

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Nem hoztak jó eredményeket a tengeri hajózással járó szennyezés visszaszorítását célzó intézkedések: a kibocsátás csökkentése ahhoz vezet, hogy a vízi járművek a tengereket és óceánokat, ezáltal pedig az emberek által is fogyasztott halakat és egyéb vízi állatokat szennyezik mérgező anyagokkal – derült ki abból a belső jelentésből, amelyet a Guardian szerzett meg.

Gáztisztításból származik a szennyes víz

Az ENSZ hajózásért felelős ügynöksége, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) által összeállított jelentés szerint egyelőre nincs elegendő adat, hogy felmérhessék, mekkora fenyegetést jelent az emberekre a kipufogógáz-tisztító (EGCS) rendszerek tömeges szolgálatba állítása. Ezek az eszközök arra szolgálnak, hogy csökkentsék a méreganyagok mennyiségét a hajómotorok által kiokádott füstben, de ezt azon az áron teszik, hogy közben szennyezett vizet engednek a tengerbe. Az olcsóbb és népszerűbb típusok pedig különösen növelik a közvetlenül a tengerbe engedett szennyező anyagok mennyiségét.

A hajókra vonatkozó új légszennyezési normát idén január 1-jétől vezették be, amire készülve a hajózási vállalatok több mint 12 milliárd dollár értékben szereztek be több ezer gáztisztító berendezést (más néven scrubbert). Környezetvédők és szakértők már tavaly, sőt tavalyelőtt figyelmeztettek arra, hogy a hajótársaságok egy másik szennyező eszközzel fognak megfelelni az IMO új előírásainak.

A „nyitott hurkos” scrubbereket arra tervezték, hogy tengervíz felhasználásával megkössék a motorból kipufogó gázban lévő kén-oxidokat. Ezáltal csökken a légkörbe jutó kén-oxidok mennyisége, a felhasznált tengervizet azonban visszaengedik a tengerbe. Nem csoda, hogy Szingapúr, a Fudzsejrai Emírség, Kalifornia, Belgium és Kína után Malajzia is teljes vagy részleges tilalom alá vonta ezeket a berendezéseket.  

Mérgez

A tengerbe kerülő mérgező anyagok közül a policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) tűnnek a legaggasztóbbnak, ezek ugyanis tudomány mai állása szerint összefüggésbe hozhatók a bőr-, a tüdő-, a hólyag-, a máj- és a gyomorrák kialakulásával. Az IMO belső jelentésében a PAH-hal összefüggésben azt írják, hogy még nincs elég információ az előzetes kockázatbecsléshez sem, ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az emberekre a másodlagos mérgezés lehet veszélyes, azaz ha olyan tengeri állatot fogyasztanak, amelynek a szervezetében feldúsult a káros vegyület.

Környezetvédők szerint az IMO-nak már az előtt el kellett volna végeznie a kockázatbecslést, hogy engedélyezte volna az új szabályozásban a gáztisztítók használatát. Lucy Gilliam, a Transport & Environment nevű brüsszeli civil szervezet kampányfelelőse szerint pedig be is kellene tiltani a scrubbereket, amíg nem tisztázták, pontosan mennyire veszélyeztetik az emberek egészségét. Szerinte a mostani megnövekedett használat ahhoz vezet, hogy a PAH a tengeri üledékben is felgyűlik, ami hatással lesz a táplálékláncra, és végső soron veszélyezteti a halevő embereket.

Aggasztónak tartja a trendet Christopher Elliott, a belfasti Queen’s Egyetem globális élelmiszer-biztonsági intézetének professzora is. „A PAH mennyiségének bárminemű növekedése a tápláléklánc alján hosszú távon negatív hatással lehet az emberi egészségre; károsítja az immunrendszert, és növelheti a rákra való hajlamot.”

Tanulmányok pro és kontra

A hajózási vállalatok ugyanakkor arra hivatkoznak, hogy ők maguk már kivizsgáltatták, mennyire szennyeznek valójában a gáztisztító berendezések. A világ legnagyobb iparági szövetsége, a Cruise Lines International Association (CLIA) európai szervezete által rendelt tanulmány a múlt év végén arra jutott, hogy a scrubberek hadba állítása csak csekély hatással van a vízminőségre. A legnagyobb hajózási vállalat, a Carnival pedig tavaly márciusban közölt egy tanulmányt, amely a gáztisztítókat „biztonságos és hatékony” megoldásnak nevezte a kibocsátás csökkentésére.

Megszólalt a Szövetség a Tiszta Hajózásért nevű szervezet is, amely sokat invesztált a gáztisztító technológiába: szerintük elegendő tudományos munka született a témában ahhoz, hogy nyugodtan kijelenthessék, a készülékek mellékterméke nem veszélyezteti a tengeri ökoszisztémákat.

Az IMO belső dokumentumában ugyanakkor kritizálták ezeket a tanulmányokat, amelyekben „számos esetben alapvető információkat sem közöltek a mintavételezés mikéntjéről, ahogy a használt elemzési módszerek ellenőrzéséről, minőségbiztosításáról sem”. Mindez bizonytalanná teszi a bemutatott eredményeket, a felsorakoztatott adatok minőségéről sem lehet meggyőződni – olvasható a jelentésben.

A környezetvédő Gilliam szerint megesik, hogy a tanulmányokat független tudományos szervezetek készítik el, a mintavételezés azonban a hajótársaságokra van bízva, így nem lehet tudni, hogy mikor, a hajómotor mekkora teljesítménye mellett, és honnan vették a mintákat a kibocsátott szennyező melléktermékből. „Nem tudni, hogy egészségügyi válság lesz-e ebből 20–30 év múlva, mert nem kutatták meg rendesen a témát” – tette hozzá.

A CLIA szóvivője ugyanakkor azt közölte, hogy a hajótársaságok elkötelezettek a környezetvédelem mellett, és több mint 20 milliárd dollárt ruháztak be a tisztább üzemanyagokba, az új technológiákba, a nagyobb energiahatékonyságba és a kibocsátás csökkentésébe. „A gáztisztító rendszerek – amelyeket arra terveztek, hogy eltávolítsák a füstből a kénvegyületek 98 százalékát, valamint a részecskék 50 százalékát – bizonyítottan biztonságosak a tengeri környezetre nézve. Nyilvános tanulmányok sora jutott arra, hogy az EGCS-ből származó mellékterméknek csak minimális környezeti hatása van a vízre és az üledékre” – olvasható az iparági szövetség közleményében.

A Brit Kikötők Szövetsége tavaly októberben viszont arra figyelmeztetett, hogy a scrubberek miatt több kikötő használhatatlanná válhat, mivel azok mellékterméke megfertőzi az üledéket, és növeli a kotrás költségeit.

Az IMO hétfőn esedékes ülésén vitatja meg, mi legyen az óceánjárók által használt gáztisztítókkal.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: