Annál halványabb a magyarságfogalom, minél régebbre megyünk vissza az időben
A magyarok eredetének legfrissebb régészeti és genetikai irányvonalairól szólt a harmadik Qubit Live rendezvény januárban a Trip Hajón. Az előadó szakértők között volt Mende Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa.
Mende az eredetkutatás módszereit vázolta fel: szerinte a jó kutatási stratégia alapja, hogy régészeti kontextusban meghatározott csoportokat kell képezni, hiszen más genetikai összetevőt lehet várni egy székesfehérvári, királyi városi temetőből származó DNS-től, mint egy perifériába eső temetőben talált maradványoktól. Ráadásul a genetikai adatok elérhetősége és bizonytalansága fokozódik, ahogy megyünk vissza az időben, így a modern eredetkutatásban a magyarság fogalmát ennek megfelelően kell megközelíteni.
A legújabb kutatási eredmények szerint a vándorló populációk keveredése sokkal inkább része a történelemnek, mint korábban gondolták. A honfoglalás sem invázió, hanem fokozatos lakosságcsere formájában ment végbe.
Mende Balázs előadását teljes egészében megnézheted a fenti videón.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
És mi van akkor, ha a hét magyar törzs nem beszélt magyarul?
Az az elképzelés, hogy a magyar nyelv Árpádékkal érkezett a Kárpát-medencébe, egy nagyon kezdetleges 19. századi nemzetfogalom lecsapódása és máig élő maradványa – mondta Sudár Balázs történész, turkológus a magyarok eredetéről szóló harmadik Qubit Live-on. Íme a kerekasztal-beszélgetés, vágatlanul!
István királyé-e a Szent Jobb? Mikor kezdődött igazából a honfoglalás? Ilyen volt a Qubit Live #3
Harmadik élő eseményünkön megismertük a legújabb régészeti, genetikai, archeogenetikai és történettudományi eredményeket a honfoglalás kori magyarokról és távolabbi őseinkről, négy neves kutató tolmácsolásában. Az utóbbi években felgyorsult kutatások már olyan eredményeket hoznak, amelyek alapján át kellene írni a tankönyveket.
A mai magyaroknak genetikailag szinte semmi közük a honfoglalókhoz
Az elmúlt néhány évtizedben a genetika és a régészet alaposan átírta, hogy mit is gondolunk a mai magyarság eredetéről, kialakulásáról: a honfoglaló törzseket például sokféleség jellemezte, genetikai vonaluk pedig fokozatosan felszívódott a 11-12. századra.