Annál halványabb a magyarságfogalom, minél régebbre megyünk vissza az időben
A magyarok eredetének legfrissebb régészeti és genetikai irányvonalairól szólt a harmadik Qubit Live rendezvény januárban a Trip Hajón. Az előadó szakértők között volt Mende Balázs, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa.
Mende az eredetkutatás módszereit vázolta fel: szerinte a jó kutatási stratégia alapja, hogy régészeti kontextusban meghatározott csoportokat kell képezni, hiszen más genetikai összetevőt lehet várni egy székesfehérvári, királyi városi temetőből származó DNS-től, mint egy perifériába eső temetőben talált maradványoktól. Ráadásul a genetikai adatok elérhetősége és bizonytalansága fokozódik, ahogy megyünk vissza az időben, így a modern eredetkutatásban a magyarság fogalmát ennek megfelelően kell megközelíteni.
A legújabb kutatási eredmények szerint a vándorló populációk keveredése sokkal inkább része a történelemnek, mint korábban gondolták. A honfoglalás sem invázió, hanem fokozatos lakosságcsere formájában ment végbe.
Mende Balázs előadását teljes egészében megnézheted a fenti videón.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
