Meglepő empátiát tanúsítanak a patkányok
Az, hogy a patkányok adott esetben képesek empatikusnak tűnő viselkedést tanúsítani, és hajlamosak segíteni a bajba jutott társaiknak, eddig is ismert volt. Egy nemrégiben megjelent kutatás most a rágcsálók ártalomkerülésre való hajlamát vizsgálta. Úgy tűnik, hogy a patkányok többsége, ha csak teheti, kerüli, hogy fájdalmat okozzon a többi patkánynak, és a jutalom hatására sem rajong azért az ötletért, hogy a szomszéd ketrecben lévő állatot a csemegéért cserébe áramütés érje.
A vizsgálatok során kimutatták, hogy az emberekhez hasonlóan a patkányokban is az anterior cinguláris kéreg szabályozza többek között az empátia képességét, ez pedig azt jelenti, hogy az empátia jóval mélyebben gyökerezik az emlősök történetében, mint ahogy azt eddig feltételezték. Azok esetében, akiknél sérült ez az agyi terület, gyakrabban fordult elő a pszichopátia és a szociopátia, ezért Christian Keysers, a Holland Idegtudományi Intézet agykutatója szerint a mostani tesztek hosszabb távú eredményei közé tartozhat egy olyan gyógyszer kifejlesztése, amely helyreállítja a terület működését.
Három csokiig tart az empátia
A kutatók 24 patkánnyal végeztek kísérleteket: az állatok jutalmat kaptak, ha megnyomtak egy gombot. Két gomb közül választhattak, az egyiknél a szomszéd patkányt áramütés érte, a másiknál nem, de mindkettőért járt a jutalomfalat. Az közismert volt, hogy a patkányok és az egerek általában képesek leolvasni a többi patkány érzéseit, és reagálni rájuk, a mostani tesztben pedig az is kiderült, hogy a legtöbb állat inkább azt az opciót választja, amely nem okoz fájdalmat a másiknak, mint az áramütést. Az empátia persze nem tart örökké: amikor megháromszorozták a jutalmat az áramütést leadó gomb esetén, a legaltruistább patkányban is eltört valami, és leadta a sokkot.
A kísérleteket megismételték azután is, hogy elkábították a korábban segítőkésznek mutatkozó patkányokat, amikor pedig csökkent az anterior cinguláris kéreg aktivitása, az altruizmus is odalett. Keysers szerint a pszichopaták kezelésén kívül is szolgált tanulsággal a kutatás: megmutatta, hogy a másik megsegítése, illetve az empátia legalább 93 millió éve jelent meg az emlősök történetében – bár az is igaz, hogy a döntések mögötti motivációk jóval bonyolultabbak, mint hogy egyetlen agyterület befolyásolásával meg lehessen magyarázni őket.
A tapasztalat is számít
Egy 2011-es kutatás a patkányok 50-80 százalékánál mutatott ki segítőkész viselkedést: az állatok többsége többre értékelte azt, ha segíthet egy bajba jutott társának, mint a jutalmul felkínált csokit. Peggy Mason, a Chicagói Egyetem neurobiológusa szerint a patkány még inkább hajlamos segíteni a másikon, ha ő maga korábban már került hasonlóan szorult helyzetbe, mint a társa. Ez is arra mutat, hogy van valami ősi evolúciós kényszer a segítőkész viselkedés mögött.
Ha sikerülne csökkenteni a pszichopaták tüneteit és mesterségesen növelni az empatikus készséget, az komoly áttörést jelentene az idegtudományban. Kent Kiehl idegtudós idegkutató szerint a jelenleg működő programok a pszichopata tüneteket mutató fiatalok esetében legfeljebb 50 százalékos hatékonysággal működnek. Keysers szerint az empátia mesterséges megnövelésével az antiszociális, agresszív páciensek kezelése is könnyebbé válna – de empátiatabletta egyelőre még nem létezik.