Hogyan vésődnek be a szokások az agyban?
Egy új szokás megjelenéskor csak rendkívül szűk időintervallumon belül lehet befolyásolni a bevésődést, és az ebben az intervallumban létrejött agyi aktivitás mértéke dönti el, hogy egy adott cselekvéssor szokásként rögzül-e vagy sem – derítették ki amerikai kutatók patkányokon végzett kísérletekkel.
Mint közismert, a rendszeres gyakorlás hatására egy-egy cselekvés tudattalan készséggé alakul, és teljesen automatikussá válik, leegyszerűsítve ezzel a napi teendők nagy részét. Ilyen cselekvések közé tartozik például az evés és a fogmosás vagy akár a dohányzás is.
Ezeket a jól begyakorolt és rögzült cselekvéssorozatok szinte beégnek a végrehajtásért felelős agyi idegpályákba.
Ingerelték a DLS-t
A neurobiológiai szakirodalom szerint az új szokások elsajátítása során az úgynevezett dorzolaterális striátum (DLS) nevű agyi régióban fokozott aktivitás figyelhető meg mindaddig, amíg a viselkedés szokásként beépül.
A Dartmouth Egyetem neuropszichológus kutatói legújabb tanulmányukban azt vizsgálták, hogy miként lehet a szokások kialakítását befolyásolni az agy DLS-ének ingerlésével.
A Journal of Neuroscience januári számában bemutatott kísérletben a kutatók patkányok agyi aktivitását mérték optogenetikai módszerrel, miközben az állatok egy labirintusban közlekedtek. Az optogenetika lényege egy opszin nevű fehérje, amely fényérzékennyé teszi az emlősök, így a patkányok idegrendszerében található neuronokat is. Ennek révén a patkányok DLS-ét kétféle módon manipulálták: kék fénnyel aktiválták, sárga fénnyel pedig gátolták a sejtek működését.
A patkányoknak először egy labirintusban kellett megtanulniuk a csemegéhez vezető utat. Miután felfedezték és begyakorolták az útvonalat, a kutatók kétféleképpen ingerelték, illetve gátolták a DLS működését. Az első fázisban az induláskor, a másodikban pedig az útvonal felélnél stimulálták őket. Amikor a menet közepén ingerelték az patkányokat, a hatás lényegesen gyengébb volt.
A kutatást vezető neuropszichológus, Kyle Smith szerint ha a patkányok már elkezdték a cselekvéssort – elindultak, befordultak és megtalálták a jutalomfalatot –, szinte robotpilóta üzemmódra kapcsoltak, és alig lehetett befolyásolni őket.
A kutatók szerint rendkívül fontos, hogy megértsük a DLS szerepét a különböző szokások, függőségek és viselkedési mintázatok kialakulásában, hiszen ez az agyi terület nemcsak a tanulási folyamatokban, hanem a Parkinson-kórban és más neurodegeneratív betegségekben is döntő szerepet játszik.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: