Drónnal erednek a bálnatüsszentés nyomába

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Hiába terjed a koronavírus és hiába állt le a legtöbb olyan tudományos kutatás, ami nem kifejezetten a COVID-19 terjedésével, működésével és megfékezésével kapcsolatos, az élet azért megy tovább: a bálnák úsznak, és ha már úsznak, páraoszlopokat is kibocsátanak. A vízből és váladékból álló oszlopok elemzése mindeddig bonyolult és költséges volt, de egy forradalmi találmány, a drónra szerelt Petri-csésze most jelentősen megkönnyíti a tengerbiológusok munkáját.

A SnotBot (magyarul nagyjából takonyrobot) névre keresztelt találmány által gyűjtött adatokból DNS-mintákat gyűjtenek, de a kutatók a bálnák egészségi állapotáról, mikrobiomjáról, vemhességéről és stressz-szintjéről is tudnak így tájékozódni. Miután a bálnák nagyok, elég nehéz elfogni őket, és a vizsgálatuk sem túl egyszerű: az eddigiekben egy páraoszlopminta begyűjtése körülbelül húszezer dollárba került, a drón viszont csak körülbelül ezer dollárba kerül (vagy legfeljebb néhány ezerbe, nem tízezrekbe), és többször is bevethető.

A páraoszlop elemzése mellett az eddigiekben az állatok ürülékét, bőrének állapotát és biopsziával vett mintákat elemeztek, ehhez viszont személyesen kellett a bálnák közelébe férkőzniük a kutatóknak, ezen is könnyít a távirányítással vezérelt drón bevetése. A páraoszlopba irányított műszer ráadásul kevésbé is zavarja meg az állatot, mint egy hajó és egy csomó lelkes oceanográfus látogatása.

Egyenesen a felhőbe

A drónokon videokamerákat is elhelyeztek, a stratégia szerint hátulról közelítik meg az állatokat, az eszköz belerepül a páraoszlopba, miközben nagy felbontású felvételeket készít a bálnák bőréről. A drón tetején elhelyezett Petri-csészékben fogják fel a váladékot, a visszatérő mintákat pedig alaposan elemzik. 

A bálnakutatás nem csak azért fontos, mert ezek az állatok veszélyben vannak: olyan fontos szerepet játszanak az óceán ökoszisztémájában, hogy még a klímaváltozás elleni küzdelemben is fontos tényezőnek számítanak. Amellett, hogy az állatok mozgása és ürüléke is fontos a klíma szempontjából – az előbbi azért, mert felkavarja az óceánban található táplálékot, az utóbbi pedig a tengeri növényvilágnak szolgál élelmül –, a bálnákat súlyosan veszélyezteti a klímaváltozás, a kutatásuk pedig éppen ezért is érdekes: ha megtudják, hogy milyen állapotban vannak az állatok, a védelmükért is többet tehetnek majd a tengerbiológusok.

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: