Négylábú ősbálnára bukkantak Peru partjainál

Egy 43 millió éves, négy úszóhártyás lábbal és patákkal rendelkező bálna fosszíliájára bukkantak paleontológusok Peruban – adta hírül a Guardian. A Belga Királyi Természettudományi Intézet kutatói az ősemlős négy méter hosszú testéből arra következtetnek, hogy a sétáló bálna egyszerre folytatott tengeri és szárazföldi életmódot.

A vidrákhoz és a hódokhoz hasonlított állat négy végtagja képes volt megtartani óriási testét és erős farkát, éles fogai és hosszúkás pofája pedig azt sugallja, hogy halakkal és rákfélékkel táplálkozott. A négylábú bálnának a Peregocetus pacificus nevet adták, ami szabad fordításban annyit tesz, hogy „vándorló bálna, amely elérte a Csendes-óceánt”.

A Peregocetus rekonstrukciójaFotó: ALBERTO GENNARI/AFP

A kutatók szerint ez a felfedezés a bálna evolúcióját és terjedését is új megvilágításba helyezheti. „Ez a legteljesebb állapotban lévő négylábú bálna, amit Indián és Pakisztánon kívül valaha találtak” – mondta a Olivier Lambert, a Current Biology című szaklapban megjelent tanulmány egyik fő szerzője. A vizsgált kövületet még 2011-ben fedezte fel egy perui, francia, olasz, holland és belga paleontológusokból álló kutatócsoport.

Hiányzó láncszem az evolúcióban

A fosszíliát a Peru csendes-óceáni partszakaszán lévő Playa Media Lunán, a tengeri üledékben találták. A helyszínt azért is tartják érdekesnek a kutatók, mert a bálnák evolúciójáról eddig annyit tudtak, hogy körülbelül 50 millió éve Dél-Ázsiában fejlődtek ki, ahonnan később Észak-Afrika és Észak-Amerika felé vándoroltak tovább, a dél-amerikai állomásuk eddig ismeretlen volt.

„A bálnák az evolúció ikonikus példái. Kistestű, patás emlősökből váltak a ma ismert óriási tengeri lényekké. Nagyon érdekes látni, hogyan hódították meg az óceánokat” – mondta a BBC-nek a londoni természettudományi múzeum bálnakutatója, Travis Park.

Az első, teljesen vízi életmódot élő bálnák 35-41 millió éve jelentek meg, előtte viszont a kutatók szerint még visszajártak a szárazföldre olyan tevékenységek elvégzésére, mint a párzás vagy a szülés. A patás ősbálnák legkorábbi fosszíliái 53 millió évesek, így szépen betöltik a tengeri hüllők legutóbbi nagy kihalási eseménye (66 millió évvel ezelőtt) óta tátongó ökológiai űrt – mondta el Olivier Lambert a Guardiannek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Száz méter mély szénhidrogéntavakat találtak a Titánon

A Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán ősi Földre emlékeztető viszonyai, vastag légköre, szénhidrogéntengerei és tavai, szénhidrogén-esőzése, vándorló dűnéi, folyóvölgyei, érdekes szerves kémiai folyamatai és felszín alatti globális folyékony vízrétege az egyik legizgalmasabb tudományos célponttá teszik a holdat Naprendszerben.