Mesterséges intelligenciával erednek az ősürülék nyomába

A megkövesedett fekália valóságos kincsesbánya a régészek számára: kiderül belőle, hogy évezredekkel ezelőtt mit ettek az emberek, milyen paraziták keserítették meg az életüket, sőt még az is, hogy milyen változásokon mehetett keresztül a mikrobiom az idők során. A koprolitoknak is nevezett maradványok elemzése viszont nem könnyű feladat; a szakterület kutatóit paleoszkatológusoknak nevezik, és annak ellenére, hogy fontos felfedezésekre lehet jutni a témában, nem túl meglepő módon nincsenek túl sokan

Az eredet problémájára keresett megoldást Maxime Borry bioinformatikus, a németországi Max Planck Intézet kutatója és társai. Nemrégiben megjelent tanulmányukban egy algoritmus segítségével próbálták megfejteni a koprolitok eredetét, legyen szó akár régészeti, akár paleontológiai leletekről. A program legfőbb célja a kutya és az ember ürülékének megkülönböztetése, ez ugyanis több lelőhelyen is problémát jelentett, még morfológiai és genetikai elemzés mellett is nehézséget okozhat az eredet megfejtése. 

Borry szerint a maradványok genetikai elemzése nem mindig hoz megbízható eredményeket, mivel a kutyák gyakran más állatok ürülékét is elfogyasztották, miközben az is előfordult, hogy az emberek cserébe a kutyákat ették meg, így mindkét forrásba kerülhetett emberi vagy állati DNS is. 

A mikrobiom nyomában

A CoproID névre keresztelt programot az ember és a kutya mikrobiomjából készült gazdag adatbázissal látták el, és modern mintákon tesztelték, amihez a szükséges adatokat a Harvard és az Oklahomai Egyetem kutatásaiból állították össze. A jelenkori tesztek alapján az algoritmus a DNS-minták és a leletekben lévő mikrobák együttes vizsgálatával hatékonyan képes megkülönböztetni egymástól az ember és a kutya ürülékét.

Christina Warinner antropológus, a tanulmány egyik társszerzője szerint az új módszerrel kiderítették, hogy a vizsgált koprolitok meglepően nagy arányban tartalmaztak kutyapiszkot, a fennmaradó emberi minták alapján viszont a jövőben hatékonyabban lehet vizsgálni a mikrobiom változásait. 

A koprolitok vizsgálata az infektológia számára is érdekes terület: azzal, hogy könnyebben megállapítható a minta eredete, a régészek és infektológusok tisztább képet kaphatnak arról, hogy milyen paraziták keserítették meg az emberek életét, ahogyan az ősi kutyafajták elterjedtségéről is alaposabb képet adhat az adatbázis bővítése után.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: