A COVID-19-járvány miatt szerte a világon olyan határok zárultak be szinte egyik pillanatról a másikra, amelyeken évtizedekig háborítatlan volt az átmenő forgalom, de a tudás továbbra is határtalan maradt. A Közép-európai Egyetem (CEU) ismeretterjesztésnek és a tudás demokratizálásának dedikált sorozata, a Határtalan tudás legalábbis majdnem zavartalanul folytatódik tovább. A következő, járvány témájú eseményre április 30-án, csütörtökön 18 órától kerül sor. 

A közvetítést ezen a linken lehet majd követni. A rendezvénysorozat médiapartnere a Qubit.

A Határtalan tudás évadzárónak szánt eseménye ugyan csúszott néhány hetet, és a tematikát is átszervezték, valamint az előadók ezúttal nem a CEU Nádor utcai nagyelőadójában beszélnek majd az immár hagyományosan zsúfolásig telt nézőtér előtt. Az előadások az internetre költöznek, a téma pedig a járvány lesz. A világjárványhoz kapcsolódó témaköröket a CEU professzorai járják majd körül, ki-ki a saját tudományterületének a szemszögéből vizsgálva a pandémiát. Az előadások végén a kutatók az online térben beszélgetnek egymással, és a közönségnek is lesz lehetősége kérdéseket feltenni.

• Megakadályozható-e egy újabb pandémiás hullám klímavédelmi intézkedésekkel? A kérdést Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU oktatója, a Nobel-békedíjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) mérsékléssel foglalkozó munkacsoportjának alelnöke járja majd körül. 
• Mit mond a régészet a korábbi járványok terjedéséről? Ezt fejti majd ki bővebben Laszlovszky József régész, a visegrádi királyi központ kutatója, a CEU Kulturális Örökség Tanulmányok Tanszékének vezetője.
• Mi lesz a hatása a karanténnak a gyerekekre? Ebben segíthet eligazodni Pléh Csaba kognitív tudós, Széchenyi-díjas magyar pszichológus és nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökjelöltje, a CEU oktatója.
• Használható-e a big data, a személyek adatainak nyomon követése a járvány megfékezésére? Ebbe enged betekintést Kertész János Széchenyi-díjas magyar fizikus, hálózatkutató, a CEU Hálózatkutatási Tanszékének vezetője, az MTA rendes tagja.

A Határtalan tudás előző rendezvényein a globális felmelegedésről és a klímakatasztrófa várható következményeiről, a siker szociológiájáról, a kisgyerekkori kognitív fejlődésről, régészeti rejtélyekről és a harmadik Buda váráról, a gazdasági világválságok természetrajzáról és . A korábbi eseményekről készült videofelvételek a CEU Youtube-csatornáján tekinthetők meg.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Pléh Csaba: A gyurmát és a festéket nem lehet multimédiával kiváltani

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. április 26.

A megismeréstudomány hazai nagyágyúja szerint mások utánzásának képessége egyszerre felelős a hatékony emberi tanulásért és azért, hogy nem nagyon kételkedünk a véleményformálók hitelességében. Az emberiség kognitív fejlődésére jellemző gyors tanulás ára viszont az lehet, hogy csökken a kreativitás.

Csaba László: Egészen biztosan lehet tudni, hogy a következő válság nagyobb lesz, mint az előző volt

Balázs Zsuzsanna gazdaság 2019. november 4.

Magyarország egykori éllovas pozíciója az előző évtizedben elveszett, a mostani pedig egyértelműen elvesztegetett évtized volt. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk, állítja Csaba László akadémikus, a CEU közgazdaságtan-professzora, az egyetem Határtalan tudás rendezvénysorozatának ma esti fő előadója.

Drasztikus életmód-változtatással néhány éven belül csökkenthetnénk a klímaváltozás hatásait

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. február 8.

Miközben van, aki szerint rég késő tenni a globális felmelegedés emberiséget fenyegető hatásai ellen, Ürge-Vorsatz Diána fizikus, a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának első előadója a Qubitnek elmondta: lényegesen kifizetődőbb lenne az emisszió-csökkentésért fizetni, mint a tétlenség híján elkerülhetetlenné váló szenvedésért.

Kertész János: A gazdaságfizika nem olyan abszurd, mint amilyennek elsőre hangzik

Balázs Zsuzsanna tudomány 2019. december 16.

A pénzügyben és a gazdaságban az 1990-es évektől felgyűlő óriási adatmennyiség izgalomba hozta a fizikusok egy részét is. A Széchenyi-díjas Kertész János korábban a felületfizikában és a szemcsés anyagok fizikájában merült el a Műegyetemen, most viszont hálózatkutatással foglalkozik a CEU-n. De mi köze a statisztikus fizikának a hálózatokhoz vagy épp a tőzsdéhez?