Itt a jazz nemzetközi napja, este 9-kor kezdődik az online koncertsorozat Herbie Hancockkal
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A Nemzetközi Jazznap lenne a műfaj ünnepe a világ 190 országában, erre itthon és külföldön is rengeteg klub készült, a buli a koronavírus miatt azonban elmarad – de online még mindig megtartható. A jazzday keretében emiatt online koncertsorozatot indítottak, amit otthonról is lehet követni, így pedig bárki találkozhat Herbie Hancockkal, az esemény házigazdájával is.
Jazzt hallgatni márpedig pihentető és tanulságos: a Singer és Wolfnernél megjelent 1939-es Új idők lexikona szerint a jazz (dzsezz) „sajátos zenei stílus, többnyire egy jellegzetes összetételű zenekar előadásában. Legjellemzőbb tulajdonsága az állandó lüktető ritmus, ami a J. tánczene-lényegéből következik. Fő az ütőhangszerként kihasznált zongora (…) Különös ritmikai sajátsága a J.-nek a merész szinkopálás. Dallamformálását sajátos, exotikus színezetű egyhangúság jellemzi, melyet időnként szólójátékszerű virtuóz hangszeres cifrázatok szakítanak meg”.
Ha már cifrázatokról van szó, rögtön itt van Buddy Rich, minden dobszólók atyja, aki aztán cifrázta, amit lehetett:
Vagy Miles Davis, akinek ezt a számát még az is ismeri, aki nem ismeri:
Esetleg Dave Brubeck, aki halhatatlanná tette az ötnegyedet, mellesleg pedig minden idők legjobb eladási mutatókkal büszkélkedő jazzlemezét tette le az asztalra 1959-ben:
Vagy maradhatunk a klasszikusoknál is: Ella Fitzgerald és Louis Armstrong duettje, a Cheek to Cheek is időtállónak bizonyult:
És persze hallgathatunk mai jazzt is, most már online: este kilenctől kezdődik a műsor, addig pedig a meglévő klasszikusokkal is elüthetjük az időt, a legtöbben sajnos élőben már nem hallgathatók. A mai koncertet itt hallgathatjátok végig:
Úgy virgáznak a grönlandi bálnák, mint a leglazább jazzerek
Közel kétszáz dalból álló, folyamatosan változó repertoárjukkal a grönlandi bálnák a cetfélék virtuózai – derül ki egy friss kutatásból.
Karinthynak és Móricznak is megvolt a véleménye 1929 szenzációjáról, a hangosfilmről
Nyögvenyelősen kezdődött a húszas években a filmipar egyik nagy innovációja, a hangosfilm története: nemcsak a beszédben gyenge színészek hullottak ki miatta, hanem számos egyéb érdeket is sértett. Igazi szenzáció volt, amikor 1929-re Magyarországot is meghódította, és Horthy Miklós angolul üzent Amerikának.
Büdösebbek és finomabbak azok a sajtok, amik hiphopot hallgatnak
Végre kiderült, milyen zenét szeretnek az sajtok, egy svájci gasztronómiai zsűri ítélete szerint ugyanis a hiphopos ementálinak gyümölcsösebb íze és erőteljesebb illata volt, mint a többinek.