Fantasztikus eredményeket értek el idén a magyarországi fülesbaglyok
A hazai településeken telelő fülesbaglyok több mint 4 millió mezei rágcsálót pusztítottak el a legutóbbi szezonban, a baglyok által kiirtott rágcsálók össztömege meghaladhatja a 100 tonnát – derült ki a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) téli lakossági felmérési adataiból. Mint írták, a gazdálkodóknak ennyi mezőgazdasági kárt is okozó egér és pocok ellen nem kell drága és a környezetre is veszélyes irtószerekkel védekeznie, mert ezeket a baglyok teljesen ingyen, biológiai úton, plusz környezetterhelés nélkül távolítják el a földekről.
Az egyesület a 2018-as felmérés után még csak 2,8 millió rágcsáló kiirtását ünnepelte. Két éve a bagolypopulációt 11,5 ezresre tippelte, idén már több mint 16 ezer példányról tudnak, a kalkulációt akkor is lakossági felmérésre alapozták.
A MME idén januárban is lakossági megfigyelők segítségével mérte fel a hazai bagolypopuláció méretét. Az egyesület munkatársai és önkéntesei mellett a hazai nemzeti parkok alkalmazottai, óvodák, általános iskolák és további félezer önkéntes megfigyelő gyűjtötte az adatokat a télre a települések vonzáskörzetébe költöző ragadozó madarakról. A nagy érdeklődésnek köszönhetően a főváros mellett az összes magyarországi megyéből érkeztek beszámolók, és az előző évekhez képest kétszázzal nőtt a részt vevő települések száma. Az adatok alapján a Magyarország 631 településéről, 871 helyszínről jelentkező bagolyfigyelők 16082 erdei fülesbagolyról számoltak be.
Az éjszakai ragadozó madarak nemcsak impozánsak és hasznosak, de népszerűek is. A közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú, felmereszthető, tollfülű erdei fülesbagoly (Asio otus) lett lakossági szavazás alapján 2020-ban az év madara. Az erdei fülesbaglyok a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen általában legfeljebb néhány tucat egyed húzza meg magát, de Magyarország „bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma egy-egy évben akár az ezer példányt is meghaladhatja. A telelő bagolycsapatokhoz csatlakozhatnak más fajok is, alkalmanként réti fülesbaglyokkal, kuvikokkal, macskabaglyokkal is bővülhet a csapat.
A baglyok azért húzódnak télen az agrárgazdálkodásból élő falvakba, mert az érintett települések környékén könnyedén juthatnak élelemhez, ezeknek a területek ugyanis gazdag az egér- és pocokfajokból álló kisrágcsáló-kínálata. A falvak belterületére pedig azért húzódnak be szívesen, mert a szántókon és a gyepeken kevesebb a fa, illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, amelyek veszélyt jelentenének rájuk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: