Össznépi bagolyspottingot hirdetett a magyar madártani egyesület

Az év madara, az erdei fülesbagoly után ered a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME): a fülesbaglyok telelőhelyeit keresik, amihez a lakosság segítségét is kérik. Sajtóközleményük szerint az MME nemcsak egyéni megfigyelőkre számít, hanem óvodák, általános és középiskolák jelentkezését is várja

A lakossági felmérés célja, hogy pontosabb adatokat kapjanak a telelő baglyok területi eloszlásáról és populációszámáról. Másrészt azt remélik tőle, írják a közleményben, hogy az emberek jobban megismerik a fülesbaglyokat, a madarak megfigyelése segít abban, hogy több időt töltsenek a szabadban és megszeressék a természetet, valamint odafigyelnek a gazdag hazai madárvilág védelmére.

A közepes termetű, álcázó mintás tollazatú, hosszú, felmereszthető, tollfülű erdei fülesbagoly (Asio otus) lakossági szavazás alapján nyerte el a megtisztelő címet 2020-ban. Az MME már 40 éve minden évben megszavaztatja az év madarát, tavaly a gólyatöcs, 2018-ban pedig a vándorsólyom nyerte el a megtisztelő címet, amit korábban többek között például a tengelicnek, a búbosbankának, a harisnak, a túzoknak, a gyurgyalagnak is odaítéltek már.  

Erdei fülesbagolyForrás: Wikimedia commons

Az erdei fülesbaglyok a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen általában legfeljebb néhány tucat egyed húzza meg magát, de Magyarország „bagolyfővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma egy-egy évben akár az ezer példányt is meghaladhatja. A telelő bagolycsapatokhoz csatlakozhatnak más fajok is, alkalmanként réti fülesbaglyokkal, kuvikokkal, macskabaglyokkal is bővülhet a csapat. 

 A baglyok azért húzódnak télen az agrárgazdálkodásból élő falvakba, mert az érintett települések környékén könnyedén juthatnak élelemhez, ezeknek a területek ugyanis gazdag az egér- és pocokfajokból álló kisrágcsáló-kínálata. A falvak belterületére pedig azért húzódnak be szívesen, mert a szántókon és a gyepeken kevesebb a fa, illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, melyek veszélyt jelentenének rájuk. 

Az MME kiemelte, hogy a baglyok közelsége az emberekre, a társ- és háziállatokra semmilyen veszélyt nem jelent. A baglyok által elfoglalt fák alatt ürülék- és köpetpotyogást, vagyis a madarak számára emészthetetlen szőr- és csontgombócokat lehet felfedezni, ezek nem hordozzák fertőzés kockázatát. A baglyok jelenléte kifejezetten hasznos, mind agrárgazdasági, mind egészségvédelmi szempontból, a telelő erdei fülesbaglyok ugyanis átlagosan fejenként 2-3 rágcsálót elfogyasztanak naponta, különösen hidegben pedig akár ennek a kétszeresét is.  

Neked is fontos, hogy hitelesen tájékozódj tudományról, technológiáról, klímaharcról: az emberiség jövőjéről? Nekünk az. Támogasd a munkánkat Te is!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: