1979 és 2017 között megduplázódott az olyan extrém magas páratartalmú és hőmérsékletű napok száma a Földön, amelyek ellehetetlenítik az emberi életet. Az előrejelzések szerint az ilyen forró napok a globális felmelegedés hatására egyre sűrűbben fordulnak elő a jövőben – derül ki a Science Advances folyóiratban május 8-án megjelent tanulmányból. 

Amerikai környezetkutatók és klimatológusok az elmúlt négy évtized mérési adatsorait elemezve jutottak arra, hogy a párás hőség már nem korlátozódik a trópusi és szubtrópusi területekre. Az Egyesült Államokban Texastól Floridán és New Orleans környékén át a Mississippi vidékéig több tucat ilyen anomáliát detektáltak a meteorológiai állomások. A vizsgált időszakban még sűrűbb volt az extrém napok száma a közel-keleti Perzsa-öböl országaiban. 

A globális klímamodellek által előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell ilyen forrósággal kalkulálni.

Csak meleg, de izzadni nem lehet

A bioklimatológiában a nedves hőmérséklet (wet bulb tempereture, WBT vagy TW) definíciója a 100 százalékos páratartalmú levegő hőmérsékletét jelenti. A mért hőmérsékleti érték és a detektált páratartalom együtteséből kalkulált mutató azért is fontos mérőszám, mert minél magasabb a relatív páratartalom, annál kisebb hatásfokkal, illetve lassabban párolog el a bőrön át leadott nedvesség (izzadság) – mivel a környező levegő csak kevés további nedvességet tud felvenni. Viszont az emberi szervezet csak ennek a párologtatásnak a segítségével képes arra, hogy különösen nagy hőségben vagy akár testi igénybevétel esetén a hőháztartását úgy szabályozza, hogy a test maghőmérséklete egészséges mértékű maradjon. Ha ez a természetes hűtési mechanizmus lelassulva játszódik le, a test a keletkező hőt már nem tudja megfelelően elvezetni, ami úgynevezett hőségstresszhez vezet. A túlmelegedés vagy hőguta pedig súlyos egészségi következményekkel járhat.

Az amerikai kutatók tanulmánya szerint a bioklimatológiában határértéknek vett 35 Celsius-fok körüli vagy afölötti nedves hőmérsékletű napok száma globális növekedést mutat. Márpedig ilyen kültéri körülmények között az emberek már rövidebb távon sem tudnak egészségkárosodás nélkül létezni. Érdekes, hogy a 45-50 fokos, de száraz sivatagi klíma korántsem viseli meg ennyire az emberi szervezetet, mint az első látásra csupán egy átlagos kánikulában megszokott hőmérséklet.

A légkondicionálás álmegoldása

Az amerikai kutatók közel nyolcezer meteorológiai állomás idősorait vizsgálva sűrűsödő előfordulásokat tapasztaltak Indiában, Bangladesben, Pakisztánban, Ausztrália északnyugati részén, a Vörös-tenger és a Kaliforniai-öböl partvidékén is. 

Összegzésük szerint a probléma kettős. A nedves forróság elől menedéket nyújtó,  mesterségesen hűtött és páramentesített belterek luxusát jelenleg legfeljebb a fejlett világ országaiban engedhetik meg maguknak az emberek. A gazdaságilag fejletlenebb államokban a hőstressz tömegeket érinthet a jövőben.

Ahol mód van a luxusra, ott a légkondicionálás további negatív klimatikus hatásokat gerjeszt. A meteorológiában szinte a kezdetektől külön vizsgált városi klíma kutatói mára bizonyították ugyanis, hogy az urbanizált területek drasztikus hőmérséklet-emelkedésének oka egyértelműen az emberi eredetű (antropogén) hőtöbblet. Ennek 80-90 százalékát nyaranta a lakó- és irodaövezetekben működő légkondicionálók termelik meg. A nyári melegben a levegőnél 15-30 Celsius-fokkal is melegebb hőszigeteket is létrehozó berendezések környezetre gyakorolt hatásai rendszerint 24 órán belül érvényesülnek.

Kapcsolódó korábbi cikkeink:

2019 volt a legmelegebb év Európában a mérések kezdete óta

Qubit.hu tudomány 2020. április 24.

Az Európiai Unió által létrehozott klímaügynökség friss jelentése szerint tavaly volt olyan tája Európának, ahol 9 Celsius-fokkal volt magasabb a napi átlaghőmérséklet a korábbiaknál.

Egymilliárd ember kelhet útra 2050-ig a klímaváltozás miatt, de fogalmunk sincs, mi legyen velük

Qubit.hu gazdaság 2019. szeptember 24.

25 millió és egymilliárd közé becsülik azok számát, akik 2050-ig a klímaválság miatt lesznek kénytelenek elhagyni otthonaikat. Az előrejelzések szerint a legszegényebbek indulnak útnak, és nagy részük a saját régióján belül próbál élhetőbb helyet keresni. Ettől még a nemzetközi közösségnek is készülnie kellene a várható népvándorlásra, de ezt is úgy kezeli, mint a klímaváltozás többi aspektusát: leginkább sehogy.

Minél többet járatjuk a légkondicionálót, annál melegebb lesz a Földön

Vajna Tamás gazdaság 2019. augusztus 9.

A mai légkondicionálók működtetése szinte ontja az üvegházhatású gázokat, emellett felforralja a nagyvárosok levegőjét is, jelentős mértékben fokozva a globális felmelegedést. A következő 30 évben háromszorosára duzzad a légkondicionálás iránti igény. Ha sikerülne hatékonyabbá tenni a technológiát, az önmagában jelentősen visszafogná a kibocsátást.