A felmelegedéssel növekszik az életveszélyesen párás és forró napok száma

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

1979 és 2017 között megduplázódott az olyan extrém magas páratartalmú és hőmérsékletű napok száma a Földön, amelyek ellehetetlenítik az emberi életet. Az előrejelzések szerint az ilyen forró napok a globális felmelegedés hatására egyre sűrűbben fordulnak elő a jövőben – derül ki a Science Advances folyóiratban május 8-án megjelent tanulmányból

Amerikai környezetkutatók és klimatológusok az elmúlt négy évtized mérési adatsorait elemezve jutottak arra, hogy a párás hőség már nem korlátozódik a trópusi és szubtrópusi területekre. Az Egyesült Államokban Texastól Floridán és New Orleans környékén át a Mississippi vidékéig több tucat ilyen anomáliát detektáltak a meteorológiai állomások. A vizsgált időszakban még sűrűbb volt az extrém napok száma a közel-keleti Perzsa-öböl országaiban. 

A globális klímamodellek által előrevetített folyamatok miatt egyre többször és egyre több helyen kell ilyen forrósággal kalkulálni.

Csak meleg, de izzadni nem lehet

A bioklimatológiában a nedves hőmérséklet (wet bulb tempereture, WBT vagy TW) definíciója a 100 százalékos páratartalmú levegő hőmérsékletét jelenti. A mért hőmérsékleti érték és a detektált páratartalom együtteséből kalkulált mutató azért is fontos mérőszám, mert minél magasabb a relatív páratartalom, annál kisebb hatásfokkal, illetve lassabban párolog el a bőrön át leadott nedvesség (izzadság) – mivel a környező levegő csak kevés további nedvességet tud felvenni. Viszont az emberi szervezet csak ennek a párologtatásnak a segítségével képes arra, hogy különösen nagy hőségben vagy akár testi igénybevétel esetén a hőháztartását úgy szabályozza, hogy a test maghőmérséklete egészséges mértékű maradjon. Ha ez a természetes hűtési mechanizmus lelassulva játszódik le, a test a keletkező hőt már nem tudja megfelelően elvezetni, ami úgynevezett hőségstresszhez vezet. A túlmelegedés vagy hőguta pedig súlyos egészségi következményekkel járhat.

Az amerikai kutatók tanulmánya szerint a bioklimatológiában határértéknek vett 35 Celsius-fok körüli vagy afölötti nedves hőmérsékletű napok száma globális növekedést mutat. Márpedig ilyen kültéri körülmények között az emberek már rövidebb távon sem tudnak egészségkárosodás nélkül létezni. Érdekes, hogy a 45-50 fokos, de száraz sivatagi klíma korántsem viseli meg ennyire az emberi szervezetet, mint az első látásra csupán egy átlagos kánikulában megszokott hőmérséklet.

Bécsi nő hűti magát hőhullám idején 2019 nyaránFotó: ALEX HALADA/AFP

A légkondicionálás álmegoldása

Az amerikai kutatók közel nyolcezer meteorológiai állomás idősorait vizsgálva sűrűsödő előfordulásokat tapasztaltak Indiában, Bangladesben, Pakisztánban, Ausztrália északnyugati részén, a Vörös-tenger és a Kaliforniai-öböl partvidékén is. 

Összegzésük szerint a probléma kettős. A nedves forróság elől menedéket nyújtó,  mesterségesen hűtött és páramentesített belterek luxusát jelenleg legfeljebb a fejlett világ országaiban engedhetik meg maguknak az emberek. A gazdaságilag fejletlenebb államokban a hőstressz tömegeket érinthet a jövőben.

Ahol mód van a luxusra, ott a légkondicionálás további negatív klimatikus hatásokat gerjeszt. A meteorológiában szinte a kezdetektől külön vizsgált városi klíma kutatói mára bizonyították ugyanis, hogy az urbanizált területek drasztikus hőmérséklet-emelkedésének oka egyértelműen az emberi eredetű (antropogén) hőtöbblet. Ennek 80-90 százalékát nyaranta a lakó- és irodaövezetekben működő légkondicionálók termelik meg. A nyári melegben a levegőnél 15-30 Celsius-fokkal is melegebb hőszigeteket is létrehozó berendezések környezetre gyakorolt hatásai rendszerint 24 órán belül érvényesülnek.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó korábbi cikkeink: