ENSZ: 3-6 hónap múlva tetőzik a COVID-19 a világ legszegényebb országaiban

Az ENSZ március 25-én indította el a COVID-19 pandémia elleni programját: 37 segítségre szoruló országot megjelölve kétmilliárd dollárt kért a tagországoktól, amelynek eddig csak a fele folyt be a világszervezet kasszájába. 

A világszervezet május 7-i közleménye szerint az eredetileg kért összeget 4,7 milliárd dollárral, 6,7 milliárdra emelték. Marc Lowcock, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben illetékes helyettese indoklásában hangsúlyozta, hogy a világjárvány tetőzése csak az elkövetkező 3-6 hónapban várható a világ legszegényebb országaiban, de már most érezhető a jövedelmek mélyrepülése és a munkahelyek megszűnése, az élelmiszerkészletek elapadása és az árak megugrása, a gyerekeket pedig nincs mivel beoltani és etetni.

A világszervezet kilenc új országot vett fel a világjárvány által legsebezhetőbbek listájára: Benint, Dzsibutit, Libériát, Mozambikot, Pakisztánt, a Fülöp-szigeteket, Sierra Leonét, Togót és Zimbabwét.

Kórházi életkép a zimbabwei Bulawayo egyik kórházában április 25-énFotó: ZINYANGE AUNTONY/AFP

Lowcock szerint a legszegényebb országokban már érezhető annak a durva gazdasági hatása, hogy megszűnnek az exportbevételek, a pénzátutalások, és leáll a turizmus. Úgy véli, hogy a világjárvány olyan kihívás elé állítja az ENSZ-t, amilyennel nem szembesült fennállása óta. A főtitkár-helyettes szerint rendkívüli intézkedésekre van szükség, ezért a donorországoknak reagálniuk kell az ENSZ felhívására.

David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) igazgatója azt is közölte, hogy az élelmezési ügynökség minden nap mintegy százmillió embernek nyújt segítséget, és ha nem tudják folytatni ezt az alapvetően fontos tevékenységet, akkor az egészségügyi járványt éhezési világjárvány követi.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint a segítségre szoruló országok többségében a laboratóriumi tesztelés és az egészségügyi rendszer is gyenge lábakon áll, és valószínűsíthető, hogy vannak olyan vírust terjesztő közösségek, amelyekről a hatóságok nem is tudnak. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a helyzet azért is drámai, mert a COVID-19 fokozottan pusztító hatással van azokra, akik a háborúk és üldöztetés elől menekültek el otthonukból, ezért csak közös, globális cselekvéssel lehet elhárítani a koronavírus jelentette veszélyt.

A hírekről sok helyen tájékozódhatsz. A Qubit krízisben és békeidőben is arra törekszik, hogy az események mögött álló mélyebb összefüggéseket is megértsük – szigorúan a modern tudomány szemszögéből, több mint 100 tudós-szerzőnk és szakértő újságíróink révén. Ez nekünk sokba kerül, de reméljük, nektek is sokat ér.
Támogasd a Qubit fennmaradását!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: