ENSZ: 3-6 hónap múlva tetőzik a COVID-19 a világ legszegényebb országaiban

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Az ENSZ március 25-én indította el a COVID-19 pandémia elleni programját: 37 segítségre szoruló országot megjelölve kétmilliárd dollárt kért a tagországoktól, amelynek eddig csak a fele folyt be a világszervezet kasszájába. 

A világszervezet május 7-i közleménye szerint az eredetileg kért összeget 4,7 milliárd dollárral, 6,7 milliárdra emelték. Marc Lowcock, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben illetékes helyettese indoklásában hangsúlyozta, hogy a világjárvány tetőzése csak az elkövetkező 3-6 hónapban várható a világ legszegényebb országaiban, de már most érezhető a jövedelmek mélyrepülése és a munkahelyek megszűnése, az élelmiszerkészletek elapadása és az árak megugrása, a gyerekeket pedig nincs mivel beoltani és etetni.

A világszervezet kilenc új országot vett fel a világjárvány által legsebezhetőbbek listájára: Benint, Dzsibutit, Libériát, Mozambikot, Pakisztánt, a Fülöp-szigeteket, Sierra Leonét, Togót és Zimbabwét.

Kórházi életkép a zimbabwei Bulawayo egyik kórházában április 25-énFotó: ZINYANGE AUNTONY/AFP

Lowcock szerint a legszegényebb országokban már érezhető annak a durva gazdasági hatása, hogy megszűnnek az exportbevételek, a pénzátutalások, és leáll a turizmus. Úgy véli, hogy a világjárvány olyan kihívás elé állítja az ENSZ-t, amilyennel nem szembesült fennállása óta. A főtitkár-helyettes szerint rendkívüli intézkedésekre van szükség, ezért a donorországoknak reagálniuk kell az ENSZ felhívására.

David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) igazgatója azt is közölte, hogy az élelmezési ügynökség minden nap mintegy százmillió embernek nyújt segítséget, és ha nem tudják folytatni ezt az alapvetően fontos tevékenységet, akkor az egészségügyi járványt éhezési világjárvány követi.

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint a segítségre szoruló országok többségében a laboratóriumi tesztelés és az egészségügyi rendszer is gyenge lábakon áll, és valószínűsíthető, hogy vannak olyan vírust terjesztő közösségek, amelyekről a hatóságok nem is tudnak. Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint a helyzet azért is drámai, mert a COVID-19 fokozottan pusztító hatással van azokra, akik a háborúk és üldöztetés elől menekültek el otthonukból, ezért csak közös, globális cselekvéssel lehet elhárítani a koronavírus jelentette veszélyt.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Korábbi kapcsolódó cikkeink: