Az emlősöknél minden korcsoportban hosszabb életre számíthatnak a nőstények, bizonyították magyar kutatók
A nemek eltérő élethossza jól ismert az emberi populációk esetében: a 19. század óta rendelkezésre álló adatok mindenütt a nők hosszabb élettartamát mutatják. Különösen szembetűnő ez a nagyon idős korcsoportokban: a 110 év feletti kort elértek közül például tízből kilenc nő.
A Lyoni Egyetem kutatóinak vezetésével végzett vizsgálat során 101 emlősállat (az oroszlántól a vadjuhig) esetében hasonlították össze a nemek élethosszát. Az eredmény megerősíti az embereknél tapasztaltakat: a nőstény emlősök élettartama átlagosan 18 százalékkal hosszabb, mint a hímeké, ami jelentősen nagyobb, mint a humánpopulációk 8 százalék körüli különbsége. Az erdeményeket a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban még áprilisban publikálták, és a Magyar Tudományos Akadémia honlapján is szemlézték.
A nőstények hosszabb élettartamának oka nem a lassabb öregedés, hanem a minden korcsoportban alacsonyabb halálozási ráta. A kutatók valószínűsítik, hogy mindezt a genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők együttes hatása eredményezheti.
Y vs. X
A kutatás egyik magyar közreműködője, Székely Tamás, a Debreceni Egyetem evolúciós állattani és humánbiológiai tanszékének professzora szerint a markáns ivari különbség meglepő mértékű lehet:
„a nőstény oroszlánok például 50 százalékkal tovább élnek a hímeknél. Korábban úgy véltük, hogy ez az ivari szelekció következménye: a hímek harcolnak a falkák megszerzéséért, hogy hozzáférhessenek a nőstényekhez.
A mostani vizsgálat azonban nem támasztja alá ezt az elképzelést, ezért máshol kell keresnünk az okokat” – fogalmaz Székely.
A kutatás másik résztvevője Liker András, a Pannon Egyetem Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának vezetője szerint a nemek eltérő ivari kromoszómái is számításba jöhetnek a különbség magyarázatakor. Mint az köztudott, az emlősöknél a nőstényeknek két X, míg a hímeknek egy X- és egy Y-kromoszómájuk van. Ezért például az X-kromoszómán előforduló hátrányos mutációk hatása könnyebben érvényesülhet a hímek esetében, mivel nincs másik X-kromoszómájuk, amelynek a jól működő allélja kompenzálhatná a hátrányt.
A magyar kutatók egy még 2015-ben a Nature-ben publikált vizsgálata az elsők között igazolta ezt az elképzelést a különböző (XY és ZW) ivarikromoszóma-rendszerű gerinces állatok felnőttkori ivararányainak összehasonlítása révén, egy nemrég megjelent másik kutatás pedig az ivari kromoszómák és a nemek élethossza között mutatott ki kapcsolatot.
Járványügyi következmények
Liker András szerint a kutatás eredményeivel jól összecseng, hogy számos betegségnek komolyabbak a következményei férfiakban, mint nőkben. A jelenlegi COVID-19-járványban jóval több férfinál alakul ki súlyosabb megbetegedés, mint nőnél, és a férfiak halálozási rátája több országban duplája a nőkének.
A különbséget gyakran életmódbeli okokkal magyarázzák (például a férfiaknál gyakoribb a dohányzás és az alkoholfogyasztás). Ezek a tényezők ugyan valóban növelhetik a halálozási kockázatot, de a rendelkezésre álló adatok tükrében szerepük egyelőre bizonytalan. A fentebb ismertetett, vadon élő állatoknál tapasztalható élethosszbeli és halálozási különbségek olyan biológiai tényezők szerepét valószínűsítik, amelyek az emberek esetében is számíthatnak.
A kutatók szerint szerepet játszhat a nők hatékonyabb immunrendszere, ami talán az ivari kromoszómákhoz is köthető, vagy a nemek eltérő hormonális profilja, ami a nőknek nagyobb védelmet nyújt. Az erre vonatkozó ismeretek egyelőre hiányosak, azonban a nemek közötti biológiai (élethosszbeli, mortalitási, immunitási) különbségekért felelős tényezők kutatása közelebb vihet a betegségekkel és járványokkal szembeni eredményesebb védekezéshez is.
(Via mta.hu)
Korábbi kapcsolódó cikkeink: