Magyar kutatók: a nőstény kutyák sokkal jobban figyelnek társaikra, mint a hímek

A hűséges kutyatekintet etológiai mozgatórugóinak feltárása volt a célja annak a kutatásnak, amelynek eredményeiről nemrégiben számolt be az állati intelligenciakutatás nemzetközi folyóirata, az Animal Cognition. A Bognár Zsófia, Ivaylo Iotchev és Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai jegyezte tanulmány annak járt utána, hogy milyen tényezők befolyásolják a kutyák arcok iránti figyelmét, számít-e, hogy milyen fajtához tartozik, valamint, hogy szuka vagy kan-e az adott egyed. A kutatatók arra is kiváncsiak voltak, hogy a kutyapofa is ugyanolyan figyelmet követel-e, mint az emberi arc.

Kutyamozi

Ennek eldöntésére, a kísérletbe bevont ebeknek emberek és kutyák portréit vetítették szemből és profilból, és azt mérték, milyen hosszan figyelnek a látottakra.

VetítésFotó: Kubinyi Enikő/ ELTE

Mint kiderült, az alanyok hosszabb ideig nézték fajtársaik portréképeit, mint az emberekről készült profilképeket. „Úgy tűnik, hogy az ismeretlen emberekről készült kétdimenziós képeket a kutyák nem részesítik előnyben a fajtársaikról készült képekkel szemben. A kutya-kutya interakciókban a másik mereven bámulása általában agresszív helyzetekben jelenik meg, tehát valószínűleg azért nézték a kutyaképeket hosszabban, mert fenyegetőnek ítéltek meg őket” – kommentálta az eredményt Bognár.

A kutatók három fajtacsoportot hasonlítottak össze. A hipotézis ugyanis azt feltételezte, hogy a fajtaszelekció befolyásolhatta a vizuális kapcsolat mennyiségét és minőségét. A juhászkutyák, például a border collie, terelés közben folyamatosan figyeli a gazda testjelzéseit, a szibériai husky viszont szánhúzás közben ezzel hiába próbálkozna. A nem munkakutyák és a keverékek alkották a harmadik csoportot. A munkakutyák nem okoztak meglepetést: hosszabb ideig figyeltek a kivetített képekre, mint a nem munkakutyák. 

Balról jobbra: vizuális kapcsolattal operáló munkakutyák, a vizuális kapcsolatot nem igénylő munkakutyák, nem munkakutyákFotó: Bognár Zsófia/ ELTE

A női figyelem

Az viszont már újdonságot jelent, hogy a nem munkakutya szukák hosszabban nézték a képeket, mint a kanok. Ez a kutatók szerint analóg az emberi viselkedéssel. Iotchev szerint „a kislányok már egy éves korukban is többet néznek a szülők arcára játék közben, mint a kisfiúk, és később is jobban követik a tekintetet a nők, mint a férfiak. Mivel a nem munkakutyáknál hasonlót tapasztaltunk, lehet, hogy ezek a nemi különbségek már az ember és a kutya közös ősére is jellemzőek voltak”.

A kutatás még egy újdonsággal lepte meg az etológusokat. Érdekes mód a rövidfejű, de nem terelésre vagy más együttműködésre szelektált fajták (így a mopsz vagy bulldog) tagjai hosszabb ideig nézték a kivetített képeket, mint az olyan hosszabb fejű kutyák, mint az agarak. Az etológusok szerint ennek alapvető oka az, hogy jelentős különbség van a rövid- és hosszúfejű fajták retinális ganglionsejtjeinek eloszlásában – ezt egyébiránt egy 2009-es, szintén a tanszék égisze alatt végzett kutatás tárta fel. Ezeknek, a szemben található speciális sejteknek az információ feldolgozása a feladata: a hosszúfejű kutyáknál a ganglionok eloszlása egy egyenletes sűrűségű vízszintesen futó vizuális sávot alkot, míg a rövidfejűeknél az eloszlás foltszerű. 

Felül a hosszú-, alul a rövidfejű kutyák ganglionsejtjeinek eloszlásaFotó: McGreevy, et al., 2004

Az etológusok magyarázata szerint a rövidfejű kutyák és az emberek szemének felépítése jelentősen hasonlít, ezért is lehetséges, hogy a rövidfejű fajták, amikor előre néznek, jobban reagálnak a központi területeken az ingerekre, mert kevésbé zavarják őket a perifériás területekről érkező képi információk. 

Az etológusok mozgóképben is összefoglalták kutatásuk lényegét:

A magyar kutyakutatásokról az alábbi cikkeinkben foglalkoztunk korábban: