A korallzátonyok pusztulása évek óta leküzdhetetlennek tűnő problémát jelent: a globális felmelegedés miatt melegedő tengerekben a korallok egyre növekvő iramban pusztulnak. 2018-ra a Nagy-korallzátony kétharmada elpusztult, de újabb és újabb területeken észlelik a rettegett korallfehéredést. Egyes kutatók szerint akkora a baj, hogy a 22. századra végképp búcsút kell mondanunk a zátonyoknak – erre kínálhat megoldást egy friss ausztrál felfedezés.

A medúzához hasonló korallpolipok szimbiózisban élnek a hozzájuk tartozó algákkal, de tartósan magas hőmérséklet esetén képtelenek megtartani társaikat, amelyek táplálékot biztosítanak a számukra: kiokádják őket, az így megmaradt korallok pedig élelem nélkül elpusztulnak, a színüket adó algákat pedig elveszítik. 

Irányított evolúció

A kutatók az irányított evolúció módszerével négy év alatt hozták létre a hőtűrő algát: egyre melegebb vízben nemesítették, míg jobban nem tűrte a meleget. A módosított algát ezután visszajuttatták a korallba. Patrick Buerger, a kutatás vezetője szerint az így létrejött szimbiózisban maga az egész korall jobban tűrte a meleget, nemcsak az alga, sőt a módosított alga eredményesebb volt a fotoszintézisben is. 

Az eddigi eredmények alapján bebizonyosodott, hogy a módszerrel a korall elviseli az olyan magas hőmérsékletet is, mint amilyen legutóbb februárban okozott nagyobb pusztulást a Nagy-korallzátonyon. A kutatók a tervek szerint további teszteket folytatnak különböző korall- és algafajok bevonásával. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: