Újabb tömeges korallpusztulást figyeltek meg a Nagy-Korallzátonyon
A februári meleg komolyan károsította a Nagy-Korallzátonyt Ausztráliában, amely épp csak kezdett magához térni a 2016-os és 2017-es fehéredés okozta sokkból – írja a BBC. Az ok az emberi tevékenység által előidézett klímaváltozás. A Nagy-Korallzátony az ENSZ szerint csaknem teljesen elpusztulhat, ha a hőmérséklet másfél fokkal emelkedik.
Terry Hughes, a Nagy-Korallzátony egyik leginkább elismert szakértője szerint a mostani vizsgálatok alapján látszik, hogy az idei fehéredés súlyosabb károkat okozott, mint az 1998-as és a 2002-es esemény, de ahhoz még további vizsgálatok szükségesek, hogy a 2016-os és 2017-es hullámokkal is össze tudják hasonlítani.
A turistaparadicsom egyelőre megúszta
Ez a két év volt az eddigi legrosszabb a korallzátony életében, a sekély vízben található korallok csaknem fele elpusztult a melegtől. A zátonyt felügyelő tengeri park légi megfigyelései alapján biztos, hogy kiterjedt károkról van szó, de találtak ép részeket is, a pontos felméréshez még további vizsgálatok szükségesek. A megfigyelések még két napig tartanak, Hughes szerint ezután lehet pontosan megmondani, mekkora a baj.
A kifehéredett korallok nem minden esetben pusztulnak el, a hőmérséklet csökkenésével még magukhoz térhetnek, de minél gyakrabban fordulnak elő hasonló hőhullámok, annál kevesebb esélyük van a túlélésre. David Wachenfeld, a park vezető kutatója szerint a zátony északi és középső részén a korall csak kevéssé károsodott, így ott még van remény a menekülésére – épp ezek a területek számítanak a legfőbb turisztikai célpontoknak.
Még ha egyelőre menthető is a korallok egy része, úgy tűnik, hogy hosszú távon már nem valószínű, hogy fennmaradnak: egy oceanográfiai csúcstalálkozón februárban azt jósolták, hogy a század közepére a zátony 70-90 százaléka elpusztul, a 22. századra pedig teljesen eltűnik a korall a Földről.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
