A személyzet és a berendezések terjesztették a vírust az eddigi legátfogóbb kórházi COVID-elemzés szerint
Március 9-én a dél-afrikai Durbanban található Szent Ágoston kórház sürgősségi osztályára került egy COVID-19 tüneteket produkáló beteg. Nyolc héttel később a kórházban ápoltak közül 39-en, a kórházi személyzet tagjai közül pedig 80-an (a teljes létszám 5 százaléka) fertőződtek meg a SARS-CoV-2 vírussal, 15-en pedig elhunytak a betegség következtében. Az utóbbi a KwaZulu-Natal tartományban regisztrált halálesetek felét jelentette.
A KwaZulu-Natal-i Egyetem kutatói május 22-én 37 oldalas, rendkívül részletes nyilvános jelentésben számoltak be a járványügyi nyomozásról – adta hírül hétfőn a Science. A COVID-19 kórházi kitörésének eddigi legátfogóbb elemzése szerint az összes fertőzés egyetlen személyre vezethető vissza, a betegek elvétve fertőztek meg más betegeket, a vírust az egészségügyi személyzet és az orvosi berendezések terjesztették.
Az utóbbira utal, hogy a kórházi gócpontban szekvenált 18 vírusgenom egyetlen közös forrásra mutatva szinte azonos volt, míg az ugyanakkor a város más részein vett minták más genetikai tulajdonságot mutattak.
„A Szent Ágoston kórház személyzetének tagjai anélkül is terjesztették a kórokozót betegről betegre és osztályról osztályra, hogy maguk megfertőződtek volna. A SARS-CoV-2 vírus a megosztott eszközök, vagyis hőmérők, vérnyomásmérő mandzsetták és sztetoszkópok felületén keresztül is fertőzhetett” – mondta a Science-nek Richard Lessells, az elemzést végző kutatócsoport vezetője. Hozzátette, a járványügyi nyomozás során cseppfertőzéses átvitelre ugyanakkor nem találtak bizonyítékot.
A legapróbb részletekre is kiterjedő, a fertőzöttek kórelőzményétől a kórházon belüli logisztikán át az épületkomplexum szellőzéséig minden lehetőséget figyelembe vevő elemző munka közben a dél-afrikai stáb kidolgozta a védekezési módszereket is, amelyeket még a tanulmány publikálása előtti hetekben bevezettek a kórházi protokollba.
Az analízis nyilvánossá tételének is az volt az alapvető szándéka, hogy mindenütt a világon tanulhassanak azokból a korántsem alapvető hibákból, amelyek 15 elkerülhető halálesethez vezettek.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
Miért sújtja jobban a járvány Londont és Párizst, mint Delhit vagy Bangkokot?
Az emberek életkora, a kultúra, a hőmérséklet és a járványügy reakcióideje: szakértők szerint ez a négy tényező befolyásolja leginkább, hogy az egyes országokban és városokban mennyire szabadul el a járvány. De mi a helyzet a Kelet-Európát is védő BCG-oltással?
Lehet-e minden koronavírus mellé fertőzésszámlálót állítani?
Fülig Jimmy pofonhasonlata segít a lehetőségek végiggondolásában: ha rábeszéljük az embereket, hogy 1 hónapra, 6 hónapra vagy egy éven át senki ne akarja továbbadni a pofont, akkor egy időre a járvány lecseng. De ha ez a határidő lejár, és az emberek ismét visszatérnek a „normális” viselkedéshez, akkor a pofozkodási járvány kezdődik elölről, és a járványóra újraindul.
Kell-e fertőtleníteni otthon a bolti élelmiszert és a kiszállítós dobozokat?
Mivel az új koronavírus felületen való terjedésére alig van bizonyíték, sokan alighanem túlaggódják az otthoni élelmiszer-biztonságot. „Az az egyszerű lépés, hogy elmegyek a boltba, és emberekkel vegyülök, sokkal nagyobb fertőzésveszélyt jelent, mint bármi, ami a salátámban van” – üzeni Donald Schaffner élelmiszer-tudományi professzor.