Megtalálták az első orosz indiánt
Nagyjából húszezer éve indultak útnak Szibériából az első majdani amerikai őslakosok Amerika felé, de hogy addig pontosan hol éltek és mit műveltek, arról nagyon kevés lelet árulkodik.
Egy 1976-os, az orosz-mongol határ közelében végzett ásatáson előkerült fog genetikai vizsgálata során most megtalálták a legősibb eddig ismert orosz-amerikai rokont, a lelet kora és helye alapján pedig úgy tűnik, hogy az egykori szibériai törzsek jóval nagyobb területen éltek, mint ahogy a kutatók eddig gondolták.
A most elemzett fogmaradványok Uszty-Kjahtában, az Alaszkát és Kelet-Szibériát összekötő földhídtól nagyjából 4500 kilométernyire kerültek elő. Az amerikai őslakosok eddigi legrégebbi szibériai rokona innen nagyjából 2200 kilométernyire került elő. A kutatásokból arra lehet következtetni, hogy a ma élő amerikai őslakosok ősei már Beringiában különültek el a többi korabeli szibériai lakosból, a ma a Bajkál-tó környékén élő népességnek ugyanis már semmi köze nincs az amerikaiakhoz – ez arra utalhat, hogy egy ázsiai népcsoport kiszorította a korábban ott élő embereket.
Nagy volt a nyüzsgés
A később Amerikát benépesítő népcsoport nagyjából 24 ezer évvel ezelőtt vált el a korábbi szibériai őslakosoktól: a korábbi leletek nem mutatnak rokonságot a későbbi jövevényekkel, valószínűleg azért, mert a környék lakhatatlanul hideggé vált.
A kutatásban 19 kőkorszaki maradványt vizsgáltak, és az első orosz-amerikai kapcsolaton kívül mást is feltártak: kiderült, hogy Szibériában a Bering-földhídon útra indulók migrációja után is nagy volt a nyüzsgés, két mintában például a pestis jelenlétét is kimutatták, ami azt jelenti, hogy a kórokozónak 4200 évvel ezelőtt mindössze száz évre volt szüksége, hogy eljusson a Baltikumból Szibériába.
A felfedezéshez jól jött a hideg és száraz szibériai éghajlat is: Szvetlána Shnaider, az Orosz Tudományakadémia régésze szerint emiatt lehetett DNS-t szekvenálni a leletből.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Mindenki másképp egyforma – folytatódik a nagy genetikai őskeresés
A mai európaiak mindannyian egyszerre gótok, gepidák, hunok, avarok, dákok és magyarok. A nagy genetikai őskeresés folytatásaként bejárjuk a nagy genetikai családfaerdőt.
Úgy nekiestek az indiánoknak Amerikában, hogy még a Föld is elhűlt tőle
Amerika gyarmatosításakor a hódítók és a velük érkező betegségek olyan iramban pusztították az őslakosokat, hogy ez még a klímára is hatással volt.
A mai magyaroknak genetikailag szinte semmi közük a honfoglalókhoz
Az elmúlt néhány évtizedben a genetika és a régészet alaposan átírta, hogy mit is gondolunk a mai magyarság eredetéről, kialakulásáról: a honfoglaló törzseket például sokféleség jellemezte, genetikai vonaluk pedig fokozatosan felszívódott a 11-12. századra.