Nagyjából húszezer éve indultak útnak Szibériából az első majdani amerikai őslakosok Amerika felé, de hogy addig pontosan hol éltek és mit műveltek, arról nagyon kevés lelet árulkodik.

Egy 1976-os, az orosz-mongol határ közelében végzett ásatáson előkerült fog genetikai vizsgálata során most megtalálták a legősibb eddig ismert orosz-amerikai rokont, a lelet kora és helye alapján pedig úgy tűnik, hogy az egykori szibériai törzsek jóval nagyobb területen éltek, mint ahogy a kutatók eddig gondolták.

A most elemzett fogmaradványok Uszty-Kjahtában, az Alaszkát és Kelet-Szibériát összekötő földhídtól nagyjából 4500 kilométernyire kerültek elő. Az amerikai őslakosok eddigi legrégebbi szibériai rokona innen nagyjából 2200 kilométernyire került elő. A kutatásokból arra lehet következtetni, hogy a ma élő amerikai őslakosok ősei már Beringiában különültek el a többi korabeli szibériai lakosból, a ma a Bajkál-tó környékén élő népességnek ugyanis már semmi köze nincs az amerikaiakhoz – ez arra utalhat, hogy egy ázsiai népcsoport kiszorította a korábban ott élő embereket.

Nagy volt a nyüzsgés

A később Amerikát benépesítő népcsoport nagyjából 24 ezer évvel ezelőtt vált el a korábbi szibériai őslakosoktól: a korábbi leletek nem mutatnak rokonságot a későbbi jövevényekkel, valószínűleg azért, mert a környék lakhatatlanul hideggé vált.

A kutatásban 19 kőkorszaki maradványt vizsgáltak, és az első orosz-amerikai kapcsolaton kívül mást is feltártak: kiderült, hogy Szibériában a Bering-földhídon útra indulók migrációja után is nagy volt a nyüzsgés, két mintában például a pestis jelenlétét is kimutatták, ami azt jelenti, hogy a kórokozónak 4200 évvel ezelőtt mindössze száz évre volt szüksége, hogy eljusson a Baltikumból Szibériába.

A felfedezéshez jól jött a hideg és száraz szibériai éghajlat is: Szvetlána Shnaider, az Orosz Tudományakadémia régésze szerint emiatt lehetett DNS-t szekvenálni a leletből.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mindenki másképp egyforma – folytatódik a nagy genetikai őskeresés

Varga Máté tudomány 2018. április 3.

A mai európaiak mindannyian egyszerre gótok, gepidák, hunok, avarok, dákok és magyarok. A nagy genetikai őskeresés folytatásaként bejárjuk a nagy genetikai családfaerdőt.

Úgy nekiestek az indiánoknak Amerikában, hogy még a Föld is elhűlt tőle

Dippold Ádám tudomány 2019. február 5.

Amerika gyarmatosításakor a hódítók és a velük érkező betegségek olyan iramban pusztították az őslakosokat, hogy ez még a klímára is hatással volt.

A mai magyaroknak genetikailag szinte semmi közük a honfoglalókhoz

Varga Máté tudomány 2020. január 17.

Az elmúlt néhány évtizedben a genetika és a régészet alaposan átírta, hogy mit is gondolunk a mai magyarság eredetéről, kialakulásáról: a honfoglaló törzseket például sokféleség jellemezte, genetikai vonaluk pedig fokozatosan felszívódott a 11-12. századra.