Kiváló állapotú, nagyjából 120 millió éves krokodillábnyomokra bukkantak Dél-Koreában, amelyek arról árulkodnak, hogy egykor három méter hosszú, két lábon járó krokodilok járták a környéket. A lelet azért is jelentős, mert az ősi krokodilok mai rokonaikhoz hasonlóan négy lábon jártak, a hasonló korú leletek között pedig jobbára macskányi méretű állatok maradványaira találtak rá, jóval kisebbekre, mint a koreai fosszíliák.

A nyomok között nem található mellső lábnyom, az állat pedig nem a krokodilok szokásos terpeszkedő járásával mozgott, hanem szorosan egymás mellé rakosgatta a lábait, ilyet korábban csak Koreában és Spanyolországban találtak a kutatók, de ezek a nyomok jóval kisebbek voltak, mint a frissen előkerült lelet: az előbbi esetben 2-8 cm-es lábhosszúságot mértek, az utóbbiban pedig a legnagyobb 9 centis volt, míg a mostaniak 18-24 centiméter között mozogtak.

Nem lábujjhegyen jártak

Anthony Romilio, a Queenslandi Egyetem paleontológusa szerint a nyomokat nem hagyhatták hátra dinoszauruszok, mert azok másként jártak, mint a krokodilok. A krokodilok teli talppal lépnek a földre, és a sarkukra nehezednek (így tettek már 130 millió éve is), míg a dinoszauruszok a madarakhoz hasonlóan lábujjhegyen járnak, és nem hagynak saroknyomot.

Romilio szerint az állatok nyomai kiváló minőségben maradtak fenn a megkövesedett sárban, ezek alapján pedig arra következtet, hogy nagyjából az emberéhez hasonló lábbal rendelkeztek, igaz, nem voltak olyan magasak, mint az ember. A kutatók korábban már találtak hasonló nyomokat a közelben, de azokat az erózió annyira károsította, hogy nem lehetett megállapítani, hogy krokodilok vagy pteroszauruszok hagyták-e maguk után. Ezek ugyan sokban különböztek egymástól, de hasonlóan hosszúkás, vékony lábnyomot hagytak maguk után, a mostani lelet alapján azonban feltételezhető, hogy a korábbi nyomok is ősi krokodiloktól származnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Így született újjá a Föld a 66 millió évvel ezelőtti nagy kihalás után

Tóth András tudomány 2019. november 4.

Az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés hatására történő óceáni elsavasodásnak beláthatatlan következményei lehetnek. Két új kutatás segít megvilágítani, hogyan pusztult ki a növények és állatok háromnegyede, majd hogyan állt helyre a Föld élővilága a kataklizma után.

Magyar kacsalábkutatás hozhat fordulatot a dinoszauruszok evolúciójának megismerésében

Qubit.hu tudomány 2019. november 7.

Rendkívül gyors növekedésre alkalmas csodaszövetet találtak a kacsák lábában, amely eddig csak speciális, leginkább patológiás struktúrákban fordult elő. A chondroid csont beépítése a csontváz fejlődésének folyamatába fontos evolúciós lépés lehetett.

Felfedezték a mai kacsák és ludak ősét, a hattyúnyakú dinoszauruszt

Vajna Tamás tudomány 2017. december 8.

A Halszkaraptornak elnevezett tollas hüllő 75 millió évvel ezelőtt, a mai Mongólia területén élt, és életmódját tekintve hasonlíthatott a mai vízimadarakra.