1,4 milliárd fényéven át húzódó falat találtak az univerzumban

Támogasd a tudomány népszerűsítését, segítsd a munkánkat!

Rátaláltak a világegyetem hatodik legnagyobb kozmikus struktúrájára a Párizs-Saclay Egyetem kutatói: a Déli-sarki Fal (South Pole Wall) nevű jelenség több ezer galaxison keresztül, 1,4 milliárd fényéves távolságon át húzódik. Ez kerekítve 13,25*1021, vagyis 13 250 000 000 000 000 000 000 kilométert jelent.

Az eredményeiket az Astrophysical Journalben közzétevő kutatók szerint eddig azért nem fedezték fel ezt a struktúrát, mert a Tejút takarásában volt, a galaxis fénye pedig nem engedte, hogy félmilliárd fényévre el lehessen látni.

A galaxisokat összetartó kozmikus háló feltérképezése a kozmográfusok feladata, akik általában a vöröseltolódás megfigyelésével állapítják meg a különböző távolságokat az univerzumban – ennek alapelve, hogy minél gyorsabban távolodik a Földtől egy objektum, annál messzebb van.

A vörös területek a kozmikus port jelzik, a vízszintesen ívelt fényes terület pedig a TejútForrás: Pomarede et al., 2020

A francia kutatók azonban felturbózták a módszert: a galaxisok pekuliáris sebességét is figyelték, így a vöröseltolódás mellett a galaxisok gravitációs mozgása is segítette őket.

Ez azért fontos, mert így azokat a rejtett tömegeket is ki tudják szűrni, amelyek befolyásolják a galaxisok mozgását, és így megmutatják, hol található sötét anyag. Ennek segítségével a kutatócsoport 3D-ben tudta ábrázolni, hogy a Tejút fénye által kitakart területen hogy oszlanak el az anyagok.

A gombóc délnyugati oldalán található a Déli-sarki falForrás: Pomarede et al., 2020

Az így kapott térkép egy szűz szemmel kibogozhatatlan, átláthatatlan spirált vagy buborékot ábrázol, de talán hihetünk a Live Science-nek nyilatkozó kozmológusoknak és asztrofizikusoknak, akik azt állítják, hogy ez a nagy léptékű térképezés segíti a munkájukat. A kutatók pedig azt mondják, folytatják a környező területek felfedezését, hogy megbizonyosodjanak a Déli-sarki Fal tényleges méretéről.

A világegyetem legnagyobb ismert struktúrája a 10 milliárd fényéven át húzódó Herkules–Északi Korona Nagy Fal, amit 2013-ban fedezett fel a többek között Horváth István és Bagoly Zsolt vezette amerikai-magyar kutatócsoport. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!