Folytatódik egy körülbelül kétszáz forintos érme nagyságú, Marsról származó meteorit balladája: az aprócska kő mintegy 600-700 ezer évvel ezelőtt egy ütközés következtében véletlenül kötött ki a Földön, most azonban úgy tűnik, hazatérhet. A héten ugyanis a NASA elindítja történetének egyik legambiciózusabb robotszondás küldetését, és ennek keretében a Perseverance marsjáró magával viszi a szóban forgó bazaltkövet is – adta hírül a Guardian.

A tudósok úgy vélik, a marsi meteorit keletkezésekor egy aszteroida vagy üstökös csapódott a Mars felszínének, ami nagy mennyiségű kőzettörmeléket indított el az űrben. A Naprendszert nagy sebességgel átszelő kődarabok egyike aztán a Földön landolt. A SAU 008-ként felcímkézett meteoritra 1999-ben bukkantak Ománban, azután került a londoni Természettudományi Múzeumba.

A mérnökök szerint a NASA legújabb Mars-misszióján azért van szükség a kődarabra, hogy ennek segítségével a Perseverance robotjáró fedélzetén lévő detektorokat, például a kőzetekben az élet nyomainak kutatására használt SHERLOC nevű ultraibolya lézeres spektrométert be tudják állítani.

Caroline Smith, a londoni Természettudományi Múzeum meteoritokkal foglalkozó kurátora szerint a kutatásra használt eszközök beállításakor olyan anyagokat kell használni, amelyek a vizsgálni kívánt, ismeretlen anyagokhoz hasonlóak. Szóval mi lenne jobb a Marson lévő kövek tanulmányozására, mint egy onnan származó darab?

Márpedig a tudósoknak meggyőződése, hogy a SAU 008 a vörös bolygóról származik. A meteorit belsejében csapdába esett, apró gázbuborékoknak ugyanolyan az összetételük, mint a Mars atmoszférája, tette hozzá Smith.

A NASA július 30-án indítja útnak a Perseverance űrszondát, amelynek célja kideríteni, hogy létezett-e egykor élet a Marson, illetve megtenni az első történelmi lépést afelé, hogy marsi kőzetminták érkezhessenek a Földre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: