600 ezer év után visszatér egy meteorit a Marsra
Folytatódik egy körülbelül kétszáz forintos érme nagyságú, Marsról származó meteorit balladája: az aprócska kő mintegy 600-700 ezer évvel ezelőtt egy ütközés következtében véletlenül kötött ki a Földön, most azonban úgy tűnik, hazatérhet. A héten ugyanis a NASA elindítja történetének egyik legambiciózusabb robotszondás küldetését, és ennek keretében a Perseverance marsjáró magával viszi a szóban forgó bazaltkövet is – adta hírül a Guardian.
A tudósok úgy vélik, a marsi meteorit keletkezésekor egy aszteroida vagy üstökös csapódott a Mars felszínének, ami nagy mennyiségű kőzettörmeléket indított el az űrben. A Naprendszert nagy sebességgel átszelő kődarabok egyike aztán a Földön landolt. A SAU 008-ként felcímkézett meteoritra 1999-ben bukkantak Ománban, azután került a londoni Természettudományi Múzeumba.
A mérnökök szerint a NASA legújabb Mars-misszióján azért van szükség a kődarabra, hogy ennek segítségével a Perseverance robotjáró fedélzetén lévő detektorokat, például a kőzetekben az élet nyomainak kutatására használt SHERLOC nevű ultraibolya lézeres spektrométert be tudják állítani.
Caroline Smith, a londoni Természettudományi Múzeum meteoritokkal foglalkozó kurátora szerint a kutatásra használt eszközök beállításakor olyan anyagokat kell használni, amelyek a vizsgálni kívánt, ismeretlen anyagokhoz hasonlóak. Szóval mi lenne jobb a Marson lévő kövek tanulmányozására, mint egy onnan származó darab?
Márpedig a tudósoknak meggyőződése, hogy a SAU 008 a vörös bolygóról származik. A meteorit belsejében csapdába esett, apró gázbuborékoknak ugyanolyan az összetételük, mint a Mars atmoszférája, tette hozzá Smith.
A NASA július 30-án indítja útnak a Perseverance űrszondát, amelynek célja kideríteni, hogy létezett-e egykor élet a Marson, illetve megtenni az első történelmi lépést afelé, hogy marsi kőzetminták érkezhessenek a Földre.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Már csak 11 évet kell aludni, hogy megtudjuk, van-e élet a Marson
Kezd összeállni, pontosan hogyan kerülnek majd vissza a Földre 2031-ben a NASA következő marsjárója által gyűjtött kőzetminták. Az ember első holdra szállását célzó Apollo-programhoz hasonló léptékű küldetés végre választ adhat a kérdésre, hogy van-e, vagy volt-e valaha élet a szomszédban.
Meg vagyunk mentve, egy nap rukkola nőhet a Marson
A Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek szerint a rukkola csak egy kicsivel nő lassabban az űrben, mint a Földön, a kutatók ezért azt remélik, hogy a jövőben meghódítható bolygókon is lehet majd zöldséget termeszteni.
Már 110 ember elég lehet egy Mars-kolónia megalapításához
A bordeaux-i műegyetem kutatója kiszámolta, hány ember tudná ellátni a marsi civilizáció kialakításához szükséges kezdeti munkákat, és egy kisebb ütemtervet is azok elé tárt, akik epekedve várják a Mars meghódítását.