A kőzetminták összevetésével azonosították a Mars öt kráterét, ahonnal elszabadultak a Földre hulló meteoritok.
Indiai kutatók szerint az ország északnyugati részén található, közel 2 kilométer átmérőjű formáció valójában egy kráter, ami az elmúlt 50 ezer év legsúlyosabb becsapódási eseményének nyomát rögzíti.
A 14 kilométer átmérőjű Corinto-kráter létrejöttét rengeteg másodlagos kráter kialakulása kísérte – és ezek sem apró lyukak, mindegyikük legalább 10 méteres.
Avi Loeb szerint egy csendes-óceáni sziget szeizmológiai állomásán mért jelek vezették el csapatát az idegen objektum maradványaihoz, de egy friss kutatás szerint a jeleket egy közelben elhúzó teherautó okozta, és semmi közük a meteorhoz.
Az 2024 BX1 három darabját az előrejelezett vonaltól kissé délebbre találta meg egy profi kutatócsapat.
Naprendszerünket 4,567 milliárd, az Erg Chech 002 nevű kődarabot pedig 4,566 milliárd évesre becsülik, amivel az andezit meteorit felbecsülhetetlenné vált a kozmosz eredetét kutatóknak.
Évente 20-40 ezer tonnányi kozmikus por érkezik a Földre, de csak különösen érintetlen területeken lehet megtalálni a parányi meteoritokat. Két kutató a Canterburyi katedrális tetején kutat utánuk.
A fegyverhez ráadásul nem is a helyben elérhető földönkívüli anyagot használták a korabeli fegyverkovácsok.
Az asztrofizikus szerint a 2014-ben becsapódott csillagközi meteor valójában egy földönkívüli technológia része lehetett, és úgy véli, az óceán fenekén talált furcsa, apró gömbök is ezt támasztják alá.
Az elmúlt 100 évben több mint 45 ezer meteoritot találtak a földrészen, ám ezek többsége mindössze néhány száz grammos volt. A mostani viszont majdnem 8 kilogrammot nyom.
Az Albertai Egyetem kutatói két új ásványt azonosítottak, de könnyen lehet, hogy az El Ali közelében földet ért, a helyiek által Alkonyként ismert meteoritban még többet is találnak majd, ha újabb mintákat vizsgálhatnak belőle.
Több mint ötven éve tartják egyedi szerkezetűnek a meteoritban talált gyémántokat, de most kiderült, hogy még komplexebb a kristályszerkezet, mint hitték.
Hatvan éve keresik a meteoritokban a nukleinsavak, az RNS és az emberi örökítőanyag, a DNS alkotóelemeit, ám mindeddig csak hármat találtak az ötből. Most a maradék kettő is meglett.
A Merkúr kérgét alkotó grafit a becsapódások hatására könnyen gyémánttá alakul, a bolygón pedig szakadatlan a meteoritzápor, így a Merkúr 16-szor annyi gyémántot rejthet, mint a Föld.
A napszéllel kilökődő hidrogénionok behatolnak a kisbolygókba, ott vízként raktározódnak, majd meteoritok formájában csapódnak be a különböző égitestekbe – e folyamat hozhatta létre a Föld óceánjait, és ezért lehet vizet kinyerni a Hold felszínét borító regolitból.