Hatvan éve keresik a meteoritokban a nukleinsavak, az RNS és az emberi örökítőanyag, a DNS alkotóelemeit, ám mindeddig csak hármat találtak az ötből. Most a maradék kettő is meglett.
A Merkúr kérgét alkotó grafit a becsapódások hatására könnyen gyémánttá alakul, a bolygón pedig szakadatlan a meteoritzápor, így a Merkúr 16-szor annyi gyémántot rejthet, mint a Föld.
A napszéllel kilökődő hidrogénionok behatolnak a kisbolygókba, ott vízként raktározódnak, majd meteoritok formájában csapódnak be a különböző égitestekbe – e folyamat hozhatta létre a Föld óceánjait, és ezért lehet vizet kinyerni a Hold felszínét borító regolitból.
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
Az űrből érkezett gyémántokról azt is kiderítették, hogy nem tartós nyomás hatására alakultak ki, mint eddig hitték, hanem óriási űrkarambolok következtében.
A londoni Természettudományi Múzeumban őrzött, pénzérme méretű marsi bazaltkő a héten indul vissza a vörös bolygóra a Perseverance marsjáró fedélzetén. A műszerek beállításában segít majd.
1888. augusztus 22-én az Oszmán Birodalomban meteorit ölt meg egy embert, az erről készült jelentéseket most találták meg a tudósok. Ez az egyetlen olyan eset, amikor bizonyíthatóan meteorit végzett valakivel.
A már ötven éve vizsgálgatott Murchison-meteorit újabb titkot fedett fel. A 7,5 milliárd éves anyag igazi szenzáció, az eddig ismert legősibb űrkőszemcse mindössze 5,5 milliárd éves. De több is lehet még ott, ahonnan ez jött.
Az űrből érkezett ribóz nagyban felgyorsíthatta az élet kialakulását, bár nem lehetetlen, hogy a mintákba már a Földön került az anyag. Bár ez nem valószínű, a tudósok azért megvárják, míg megérkeznek a Ryugu és Bennu aszteroidákról vett minták is.
Egy magyar kutatócsoport az Antarktiszon 1977-ben talált marsi meteoritban olyan képletekre bukkant, amelyeket szerintük valaha élt baktériumok hagyhattak hátra. Hasonló felfedezésekről korábban nem sikerült mindent eldöntő bizonyítékkal szolgálni.